E-mailben érkezett, Elég volt! (18+)

Írta: Cina

Londonban élek a szüleimmel, akiket gyűlölök. Hogy miért? Egyszerű. Rendszeresen vernek, s úgy bánnak velem, mint egy kutyával. Nem igazán a szüleim. Az igazi szüleim sajnos meghaltak egy autóbalesetben, amikor 9 éves voltam. Pontosan 9 és fél éve. A nagymamámhoz kerültem, de nem tudott eltartani, nagyon öreg volt, ezért árvaházba adott. Hamar örökbe fogadtak. Velük kell élnem, a két alkoholistával. Csak azért kellek nekik, hogy kínozzanak. Többször is kihívták a szomszédok a rendőröket, a hangoskodás miatt, de nem törődtek velük... A mostoháim nagyon szigorúak. Nem mehetek el a barátaimmal- nem mintha lennének, nem lehet pasim, nem festhetem magam, stb. Csak akkor ehetek, ha ők megengedik, ezért is vagyok 18 éves létemre, 49 kiló. Egyszóval: kínoznak. Ha csak egy rossz szót szólok, már rögtön megvernek- anélkül is vernek... Már ezerszer elterveztem az öngyilkosságot, de sosem jön össze. De most nem is akarok meghalni, mert szerelmes lettem, végre van értelme az életemnek. Lezártam a múltat. Megismerkedtem egy csodálatos fiúval, aki a barátom lett. Hogy hogyan sikerült? Úgy, hogy elszöktem otthonról, nem érdekelt mi fog otthon várni, ha haza megyek. Nem is mentem haza, új életem lett. Elegem volt. Minden így kezdődött: Apám hulla részegen jött haza. Egy hangos ajtócsapódásra riadtam fel. Tudtam. Tudtam, hogy megint az lesz, mint múltkor; verekedés. Benyitott a szobámba, és kirángatott az ágyból, mindenféle ok nélkül. Már hozzászoktam ehhez. Áthúzott anyám szobájába, miközben sikoltoztam segítségért. Anyám is felkelt, becsukták az ajtót. Elkezdték verni a fejem. A szám már vérezni kezdett. Iszonyatosan fájt. Elég volt! Kirántottam magam szorításukból, s az ajtó felé vettem az irányt. Kinyitottam azt, majd rohantam is le a lépcsőn. Elértem a bejárati ajtót, és már futottam is ki a házból. Még szerencse, hogy nem kaptak el. Én voltam a gyorsabb. 

- Ezt még nagyon megbánod, te ribanc! -

Hallottam a mostohaapám ordítását. 

- Ha visszajössz, megkapod a magadét! - Társult az anyám is. 

Már messze voltan az otthonomtól, még szerencse, hogy reggel volt, és láttam hogy merre megyek. Csak loholtam, már fájtak a lábaim, s szomjas voltam. Volt nálam egy kis pénz. Muszály volt megállnom inni, enni. A közelben volt egy étterem, de hát mit csináljak ott 400 forinttal?! Sétáltam véres szájjal, az emberek megbámúltak. Nem nagyon érdekelt. Azon gondolkodtam, hogy mit tegyek most. Hol lakjak? Mert hogy oda abba a retkes házba, soha a büdös életbe nem megyek vissza. Miből fogok megélni, és hogy? A cuccaim sincsenek nálam... Volt egy kocsma a sarkon, gondoltam bemegyek a mosdóba, lemosni a vért, na meg veszek valami innivalót. Besétáltam a részegekkel teli kocsmába, miközben minden szem rám szegeződött. Hallottam mindenféle mondatokat... Csak az érdekelt, hogy bejussak abba a rohadt mosdóba. 

- Hé, kislány! Ide nem megyünk be csak úgy! - Vágott az utamba egy férfi.

- Elnézést, mennyit kell fizetni? - Kérdeztem. Azt hittem, hogy a kocsma egyik dolgozója, de nem.

- Elég sokat. - Kacsintott, amitől hányingerem lett. Odanyújtottam neki a pénzt, egy grimasz kíséretében, majd nevetni kezdett. 

- Nem erre gondoltam, kiscica. 

- Bemehetek végre? - Mondtam, s kissé felvittem a hangnemem. 

- Nem, kurva! Majd ha megadtad, amit akarok! 

- És mégis mit? - Elkezdte simogatni a combom, majd megmarkolta a fenekem. 

- Tudod te! - Azonnal megpofoztam. Már értettem mit akar. 

- Rohadék! - Kiabáltam, amit nem kellett volna. Az összes szem minket nézett. 

- Mit képzelsz, hmm? - Ordította az arcomba. 

Odajött a kocsma tulaja.

- Valami gond van? 

- Nem, semmi. - Mondtam, majd kirohantam onnan. 

Hamar meg is álltam, mert egy kar visszahúzott.

- Jól vagy? Mi történt veled? - Kérdezte, egy lélegzetelállító srác. Barna, göndör haja, smaragdzöld szeme volt. 

- Mit akarsz tőlem? 

- Segíteni szeretnék. 

- Segíteni? Miért?

- Vérzik a szád, ki vagy száradva, úgy nézel ki, mint aki beszívott. 

- Vicces vagy. - Nevettem. 

- Oh, egyébként Harry vagyok. Téged hogy hívnak? 

- Jade. 

- Jade. Hmm, szép név. - Mosolygott, s megjelentek a gödröcskéi. Nagyon aranyos volt. 

- És mi történt veled? 

- Az hosszú töténet. Nincs otthonom, ruhám, ételem... 

- De mégis miért? Gyere velem! 

- M-mi? Hova? Nem, dehogy! 

- Csak nem gondolod, hogy itt foglak hagyni az utcán? Hamarosan besötétedik. Kérlek!

- Nem is ismerlek, honnan tudjam hogy bízhatok-e benned, és nem fogsz megerőszakolni?

- Jézusom! Nem terveztem... - Vigyorgott.

- Biztos? 

- Igen, biztos. Nem lesz semmi bajod, ígérem!

- Akkor jó! De nem probléma? 

- Nem! Egyedül lakom. Adok ételt, italt, elmehetsz a mosdóba, ott nem kell ,,fizetni" 

- Haha. Nagyon vicces, de tényleg. 

- Na, gyerünk! Ott a kocsim. - Mutatott egy fekete Range Rover felé.

- Wow, de gyönyörű kocsi! Én is ilyenről álmodoztam.

- Tényleg?

- Igen... 

- Gyere, ülj be!

Kinyitottam a hátsó ajtót. 

- Mit csinálsz? - Fogta le a kezem. 

- Beülök, mit csinálnék? 

- Nem oda! Mellém ülsz, hogy lássam mit csinálsz.

- Nem foglak kirabolni. - Nevettem.

- Nem azért... Na, beszállás! - Kinyitotta az ajtót, majd beültem Harry mellé. 

- Miért vagy velem ilyen kedves? 

- Miért, bunkó legyek? 

- Felőlem. - Vontam meg a vállam. 

- Jade, hány éves vagy? 

- 18, és fél. Te? 

- 20 vagyok. 

- Oh, azt hittem 2...

- Dehogy! Kikérem magamnak! Tegnap lettem 3! - Röhögtünk mind a ketten.

Beindította a kocsit, majd elhajtott. 

- Elmondod végre, hogy mi történt? 

- Na jó, legyen. Az egész úgy kezdődött, hogy... - elmeséltem neki az egész életem. Nem tudom miért, de ahogy a szemébe nézek, és csillognak a gyönyörű, zöld íriszei, kiráz a hideg. 

- Szent szar. Ez... ez borzalmas! Ezek a mostohák olyanok, mint a mesékben. Nem jutok szavakhoz! Hogy lehet valaki ilyen? 

- Nem tudom... váltsunk témát! 

- Ne haragudj.

- Nem, semmi baj. 

30 perc kocsikázás után, egy csodálatos ház előtt voltunk. 

- Megérkeztünk. 

- T-te itt laksz? - tátva maradt a szám, a gyönyörű ház látványán.

- Igen, nem tetszik? - Mosolygott.

- Ez valami elképeztő! 

- Köszi. Bemegyünk még ma?! 

- Ühüm. 

Kinyitotta az ajtót, s beljebb vezetett. 

- Hűha! 

- Leveheted a cipőd, a fürdőszobát arra találod. - Mutatott végig a nagy folyosón. 

- Várj! Zuhanyozz le, adok ruhát. Gyere velem. - Megfogta a kezem, majd a hálószobába vitt. Nagyon szép volt a szobája is, és rend is volt, ahhoz képest, hogy fiú. Kivett a fiókjából egy boxert, és egy fehér pólót, majd odaadta. 

- Tessék.

- Öhmm... Köszönöm! 

Elmentem zuhanyozni, végre rendbe szedtem magam. Teljesen máshogy néztem ki, mint előtte. 

- Jade, kész vagy? - Kiabált.

- Fordulj meg! - A háta mögött álltam, a konyhában. 

-  Csináltam vacsorát! Wow! De szexi vagy a ruháimban.

- Haha, öhm, köszi? Éhen pusztulok! Kajaaa. - Viccelődtünk.

Ettem, majd gondolkodtam, hogy most mi legyen, hol aludjak, hova kéne mennem. 

- Köszönök mindent, de most már mennem kell.

- Mi? Dehogy mész! Sötét van, itt alszol!

- Ez nem jó ötle... 

- Dehogynem, nem akarom, hogy bajod essen! - Szakított félbe.

- Hát jó... De miért aggódsz értem? Mit érdekel, hogy mi lesz velem? Nekem már úgyis mindegy.

- Ne mondd ezt! Majd minden rendbe jön. - Mondta halkan, majd a fülem mögé türte a hajam. 

Nem tudom miért, de megcsókoltam, istenem, miért tettem? 

- Ez... ez mi volt? 

- S-sajnálom, ne... - Most ő csókolt meg engem, de ez gyengéd volt. 

Hagytam, hogy csinálja. Felkapott az ölébe, majd a háló felé ment velem. Berúgta a lábával az ajtót, aztán vissza, s letett az ágyra. Hanyatt fektetett, és a nyakamat kezdte apró csókokkal behinteni. Megfogta a pólóm szélét, majd lehúzta. Engedtem neki, miért? Teljesen kikapcsolt az agyam. Nem volt rajtam melltartó, így hamar hozzájutott melleimhez. Szemei csillogtak. Elkezdte lehúzni az ő pólóját is, és az enyém mellé tette. Csodálatos felsőteste látványán elakadt a lélegzetem. Az övével szarakodtam, majd besegített, s letolta nadrágját. Mindkettőnket egy boxer takart. Rajtam is az volt, haha. Fordítottam helyzetünkön, én voltam felül. Csókolgattam mellkasát, miközben a hajamba túrt. Elkezdte lehúzni boxeremet, de megállítottam.

- Harry... én még... 

- Szűz vagy? 

- Igen.

- Vigyázni fogok, igérem!

- Jó. - Bólogattam. 

Folytatta. Már semmi sem takarta testemet. Hosszú, barna hajam előre kotortam, hogy takarjam vele melleimet. Elszégyeltem magam, ezt ő is észrevette.

- Gyönyörű vagy, ne takard magad.

Az éjjeli szekrényéhez hajolt, majd egy óvszert vett ki onnan. Felgörgette férfiasságára, majd levette alsóját.

- Vigyázok rád! - Puszilta meg az orrom.

Széttette lábaimat, és bepozicionálta magát. Belém hatolt kínzó lassúsággal. Fájt, nagyon fájt. 

- Áh! - Sikoltottam fel. 

- Sajnálom! - Kihúzódott belőlem.  

- Megpróbálom újra. 

Ismét belém tolta magát. Rettenetesen fájt. Elkezdett mozogni bennem, amitől kifolyt a könnyem is. 

- Gyorsabban, kérlek! Így nagyon fáj!

Teljesítette kérésemet, gyorsított. A fájó érzés egy kicsit múlni kezdett, s hamarosan élvezetté változott. 

- Ah, Harry! - Nyögtem.

Kisöpörtem pár izzadt tincset az arcából. Végig egymás szemébe néztünk, figyelhettem az arcát. Harry úgy nézett ki,mint egy anygal. 

Nyögött egy féfiasat, ami jobban beindított. Még jó, hogy Harrynek nincsenek szomszédjai! 

Hátam ívbe feszült, tudtam, hogy mi fog következni.

- Én... Mindjárt... - Ziháltam.

- V-várj meg. - Kérte. 

Visszatartottam az orgazmusom, így egyszerre értük el a gyönyört. 

Kicsússzant belőlem, majd kidobta a használt óvszert a szemetesbe. 

Fáradtan dőlt le mellém, majd magunkra húzta a takarót. Felém fordult, s magához húzott. 

- Most már soha nem engedlek el! 

- Hogy érted? Én... én azt hittem, hogy ez csak egy kaland volt, és...

- Sssh! Azt akarom, hogy a barátnőm legyél!

- Mi?! 

- Te nem akarod? - Nézett rám csalódottan.

- D-de, akarom! Nagyon szeretnék a barátnőd lenni! 

- Oh, istenem! Itt fogsz lakni velem, és nem engedem többé, hogy bántsanak! 

- Komolyan? 

- Igen! - Csókolt meg. 

- Szeretlek Harry! 

- Én is szeretlek! 

Összebújva az álom vizeire eveztünk. 

Hát ez volt az én kis történetem.  Boldog vagyok. Semmi, és senki nem állhat közénk! 

E-mailben érkezett, Because I know you love me (18+)

Írta: Nono

 Dühösen robogok ki a lakásomból , az esti csendbe. Már kiskorom óta látom azt a fiú , másnéven Harry-t. Mindig ott van ahol nem kéne , és feldúlja az életem. A munkámban sem tudok miatta koncentrálni , és sokszor szotunk vitatkozni. Volt már , hogy megütött , és én is vissza ütöttem , de utána még nagyobb ütések zajlottak le , és nem bírtam. Harry sok fájdalmat okozott már , és ezt nem tudom megakadályozni. A göndör haja, a fekete szeme, és az idővel beszerzett tetoválások a testén...ha nem ismerném mondhatnám , hogy jó pasi , de így. Üti a nőket , és nagyon kegyetlen. Mégis valamilyen hatással van rám, amit nem tudok megmagyarázni...Senki nem látja , csak ha Ő akarja, s ez úgyan így van az érintéssel. De ellenem , nem tud semmit bevetni...tudja , hogy egy részem benne vagy, így akár mit is csinál , én látom , hallom, s érzem. Szereti ilyesztegetni az embereket, és engem a legjobban. Ahogy elértem a parkhoz , s a könnyeim is eláltak folyni, vissza fele vettem az irányt. Kezemet ökölbe szorítottam , majd besétáltam a házba. A lámpák levoltak kapcsolva , de tisztán emlékszem , hogy felkapcsolva hagytam őket. Probáltam felkapcsolni , de nem ment.

-A francba..- Olyan volt mintha el ment volna az áram. Éreztem a levegőn, hogy ez nem lesz jó. Kint melegebb van mint bent...szokatlan , de tudom Harry hülyéskedik. - H-harry? - órdítóm félelemtől reszketve. - Hagyd abba , ez rohattul de nem vicces..- az ajtó hirtelen becsukódott , én meg ugrottam egy nagyot. Tudom , hogy Harry nem létezik...nem létezik csak kiskori emlék! De mégis akkor , hogy érzem? 

-Nyugi...-suttogva fújom ki a levegőt. - Nem létezik, nem létezik...-mondogatom , újra , s újra. A szemem már megszokta a sötétséget , így némileg látok a sötétben. Meleg lehelletet éreztem meg a nyakamon, persze reflexből azonnal hátra fordúltam. Senki. -Ne játszadozz velem...-órdítom el magam , de mégis a vége halk maradt. A holdfény most végre besütött , s látom Harry az ablak elött áll. Futva siettem az ajtóhoz , de mind hiába. Zárva. Mire megfordultam , Harry közvetlen elöttem áll. Fekete szeme az enyémbe mered , s a félelem most jobban átjár mint, bármikor. hátamat jobban az ajtóhoz nyomom, de nem segít. Harry hozzám simúl , minden porcikája az enyémhez. Elnézek a szemeitől , s becsukom az enyémeim, hátha minden eltűnik. Puha ajkakat érzek a nyakamon , s nedves csókókkal halmozza azt. Kiráz a hideg ahogy kezei a csípőmre téved és erősen markolja , így jobban hozzá nyomódok a lenti részéhez. 

-Tudod , (T/N)...ha akarnál simán elfuthatnál....felkapcsolhatnád a villanyokat...te is tudod...egy részed bennem van! Egy gondolat és vezethetnéd az erőmet...a gondolataimat. ...de nem teszed, mert tudom....hogy szeretsz engem. Szereted ahogy beszélek, ahogy megérintelek...még a fájdalmat is szereted, amit én okozok neked. -suttogja fülembe. 

-Nem igaz...

-Ugyan , ne hazudj nekem - tűr egy tincset a fülem mögé. - de ,főleg ...ne magadnak. Ajka vészesen közeledik az enyémhez , és tudja , hogy igaza van. Éreztem , hogy elgyengülök és átveszi az uralmat felettem. Puha ajka az enyémen landolt , és egy mély csókót ad. Kicsit megharapva alsó ajkam , bejutást nyer a számba. Nyelve harcol az enyémmel , és vesztettem. Kezeim melkasára téved , s egyre lejjeb simítok , majd akaratlanul is bele nyögök a csókunkba. Harry huncutul elmosolyodik , és leveszi pólóját. Míg Ö az arcomat nézi , és a tetoválásaai simítok végig az ujjhegyeimmel. Harrynek a száján kicsúszik egy sóhaj , és felkap. Lábaimat csípője köré fonom, s nyakát kezdem el apró puszikkal illetni , míg ő a kanapéhoz sétál , és gyengéden lefektet. Fölém mászik és leveszi a pólómat. Hasamat puha csókókat lehel majd a számhoz ér. Egy percre megáll , s belenéz a szemembe. Elmosolyodok , ezzel őt is mosolyra kéztettem , majd megcsókól. Kezeim a szűkös gatyályához vándorol és kigombolom. Kicsit elneveti magát , ahogy a gombbal bajlódom.Lehúzom róla ,és ő kibújik belőle. Vissza jött hozzám , és ugyan ezt ő is megtette.Fehérneműn keresztűl simogat ,és én ajkamba harapok , nehogy nyögjek egyet , de nem sikerült. Nyögések , nyögések után következett , majd leszedte rólam az anyagot ,és én is így tettem. Óriási méretétől  , bevallom egy kicsit megilyedtem ,de egyhítette a csókjával amit a számra kaptam. Bepotícionálta magát , majd lassan belém hatolt. Egy fájdalmas nyögés kiszaladt a számon mire Harry megállt. Nehezen lélegzett a nyakamnál ahogyan én is. Kicsit mocorogni kezdek , ezzel késztetve , hogy mozogjon. Lassan mozog, de ez sem a legélvezetesebb. Nem vagyok szűz , de ilyennel még nem találkoztam. A fájdalom átváltozott élvezetté , és többet akartam. Csípőmet Harry fele nyomtam , de ő lefogta.

-Kis mohó! - nyögte majd számra adott egy csókót. Mind a ketten egymás szályába nyögtünk , és Harry gyórsított. Nagyobb , s mélyebbeket lökött amik a G-pomtomat rintették. Körmeimmel Harry hátát karmolásztam , ő meg a nyakamat harabdálta. Egy isteni érzés fogott el , s a hasam alján éreztem , hogy mindjárt végem. Hátam ívbe feszült , és Harry nevét keztem mondogatni.

-Gyerünk , (T/N)! Engedd...- ezzel mind a kezzet egyszerre mendtünk el ,és Harry átölelt. -Szeretlek..-suttogta a szavakat amiket egy Démontól soha nem vártam. A vicces az , hogy ez kölcsönös.

-Én is téged!

E-mailben érkezett, A szemétláda csapat (18+)

Írta: Alice Jodie Liddell

A sztori durva, saját felelősségre

Csak loholok az utcán, nem érdekel merre, és hova. Ez már mindennek a teteje! A szüleim egyfolytában csak üvöltöznek velem, vernek, és még én vagyok a hibás? Másoknak csak annyit tudok kinyögni, hogy rossz dolgot csináltam, a szüleim leszidtak, a verések meg csak bunyóból keletkeztek ki. Ezt kell hazudnom nekik. Vagy ha elmondom az igazságot, akkor szaladnak apám-anyámhoz, hogy miért tettem ezt... Na, akkor már a kórházban lennék tőlük. Bár, már valamennyiszer közel voltam az ájuláshoz, de mindegy... Hogy miért vernek? Azt még én magam se tudom. Miért mindig én?! - fut át a fejemen e jogos mondat. Miért élek? Mit tettem? Miért vagyok az, aki vagyok?! Legszívesebben meghalnék most. Akkor. Mindig. Tök mindegy. Nem, nem csak ez a bajom! Engem - ráadásul - most figyelj! Mindenki utál. Na ja. Se barát egyik értelemben, se barát másik értelemben. Igen, rugdosnak, ütnek, vernek, pofozgatnak. És mindezt csakúgy. Mert kedvük így járja. Na, nekem meg a kedvem úgy járja, hogy öljem meg magam! És akkor még ők kérdezik, hogy mi a bajom... Nem is hinném,hogy érdekelné-e őket. És ha a suliba bemegyek egy kicsi mosollyal az arcomon, ezt vágják a fejemhez:"NE MOSOLYOGJ, PICSA! VÁGDOSD MAGAD!". Nem hazudok. Tényleg. Komolyan mondom. Ha meglátnak egy heget a csuklómon, már rögtön mutogatnak, és örömben van részük. Köszönöm. De miért? Miért?! Talán még van remény...

Az idő éjféltájt jár, én meg csak rohanok a nagy semmiben világgá, mint egy idióta. Könnyeim - bár hideg van - marják forrón a szememet, lefolyt fekete sminkem villámlás alakban ékesíti az arcomat. Hajam lobog, néha arcomba csap. Hogy merre megyek? Fogalmam sincs. Csak könyörgöm, istenem, oda ne kerüljek vissza!

Már a házunktól messze járok, vagy három-négy kilométerre. Szívem vadul dobog, egyre gyorsabban veszem a levegőt, sírásom is csillapul. Még bírom valameddig, de mégis megállok. Nem, mégsem... De muszáj lesz. A végén még beledöglök a futásba. Mégis fáradt vagyok, nem bírom tovább. Erősen érzem, hogy megterhelt szívem majd kiugrik a helyéről. A járdán, ahol állok, senki sem jár már szinte. Maximum egy-két bandázó "juj de swag vagyok ha hajnalban kint vagyok az utcán a haverokkal" skac, akik sörös dobozzal a kezükben flangálnak az utcán. Légzésem akadozik, krákogva köhögök egy keveset. Beleszippantok a levegőbe, megnyugodok a lakásom messziségétől, és a friss természettől, amit néhány cigaretta akadályoz meg teljesen tisztának mondhatónak, de azért mégis. A hely nyugalommal van tele, este tudsz aludni, semmi kiabálás, max. attól kelsz fel, ha egy kocsi hangosan, s hosszasan dudál egyet a környéken.

Visszatekintek magam mögé, majd az oldaltáskámat pillantom meg. Felhajtom, majd elhúzom a cipzárt. Szinte nem hoztam magammal semmit, bravó! Csak egy sajtos szendvics. Bekukkantok a belsejébe. Penészes, hát jaj de jó! Tovább turkálok az undorító kajában, majd kenyérben találok egy... legyet?! Hát a pofám leszakad! Útnak indulok egy kibaszott moslékkal, amiben egy rovar is van, nem csak szar étel?! Oké... Óvatosan puhány ajkam szélére harapok, és gondolkozásba esem.

Megeszem. Nem érdekel. Túlélem. Ha már csak ennyiből élünk... Beleharapok a gusztustalan szendvicsbe, és rágni kezdem. Nem is olyan rossz... azokhoz képest, amit otthon kaptam. Trutymó trutyi hátán. Sőt, mi több! Azzal kínoztak, hogy apa kocsma vagy parti utáni okádását belém gyömöszölték...

Legyűröm a szinte ehetetlen kaját, és az utolsó falatot is lenyelem. Összedörzsölöm két kezem, hogy a morzsákat leporoljam. Felnézek az égre, melyen gyönyörű csillagok sorakoznak. Körbepásztázom a helyiségen a tekintetem, hunyorítok egyet, amikor a villanyoszlopok tetejére akad tekintetem.

A számomra tökéletes hely nézelődéséből egy mély, de mégis ártatlan férfi hang ábrándít ki.

- Hé, kislány - kiáltja nekem hangzásra néhány méterről az illető. Odafordulok, s szembe nézek vele. Nem ismerős. - Eléggé elveszettnek nézel ki - nézett végig rajtam akadozó tekintetekkel.

Lehajtottam a fejem, s szememet lesütöttem. Kinyitom a szemem, és felteszem az okkal teli kérdést:

- Mit akarsz? - jön ki a számon, és ugyanolyan hangnemen szólok vissza neki. Széles mosoly lapul meg a férfiú arcán. - Csak menedéket adni neked. Nálunk ellakhatsz egy ideig - tálalja ki az ötletét nekem. "Nálunk"? Többesszemély első szám? Szóval... többen vannak? Ketten? Hárman? Négyen? Öten? Vagy többen?!

Elgondolkozom a terven, sokáig tétovázok.

- Na? - húzza fel a szemöldökét a pasi, kinek barna göndör haja van, és két észbontó smaragdzöld szemeit rám mereszti.

Mély sóhajt eresztek, lehunyom újra a szemem, és kifújom magam. Lépkedni kezdek a pasas felé, de amikor meglátom az alacsonyabb fickót, leállok az úttest szélénél, és a zebra elejénél.

- Louis... - nyögi ki végül a magasabbik azt a másikra illő nevet. - Én pedig Harry. És te? - próbál csevejt dobni közénk, egy szelíd mosoly kíséretében.

- Miért mondanám el neked? - mondom pimaszul.

Elvigyorodik.

- A nevem Anonymus - hazudom be. Megpöckölöm pisze orrom.

- Anonymus?! - kérdőjelez meg. - Már megbocsáss, de így nem anyakönyvezhetnek semmit.

- Akár tetszik, akár nem, nekem ez lesz a nevem. A szüleim részegek voltak a nevem adásakor, vagy mi.

- Aha - bólint, és elhúzza a száját.

- Hazinak foglak hívni.

- Hazinak?! - újból megkérdőjelez.

- Igen annak, ha valami baj van vele, így jártál.

Ajkaira egy nagy vigyor húzódik. - Gyere be - biccent fejével a kissé romos hely felé. Nem tudok mit csinálni. Mi van, ha megöl és megerőszakol? Vagy fordítva... ehe...

Ökölbe szorul a kezem, ujjperceim kifehérednek.Szemem összeszorítom, fogaim megcsikorgatom a csukott szám belsejében. Lassan megyek felé, már lépek a zebra negyedik csíkjára, amikor egy autó száguldott felém. Sikoltva egyet ugrottam át a másik oldalra. A fiúk röhögve vártak arra, hogy bemenjek a romos lakásba. Hazi végigmér, majd lábamon marad tekintete.

- Jé, mit látnak szemeim... egy bakancs?

- Pontosítva Budeswehr bakancs. Amúgy igen, az, miért?

- Lányon még nem láttam bakancsot. Jó pont.

- Haha, fura vagy.

- Chh, mondja az aki teljesen megvan ijedve attól, hogy elüti egy tőle két méterre lévő autó - válaszol a legflegmatikusabban.

- Bakancs van nálam, még tökön is rúghatlak - kacsintok rá a lehető legaranyosabban.

- Nagyon örülnék neki, komolyan. Kis tüzes - ...csak nem szexuális feszültség?

- Te nagyon nyomorék vagy! - számra egy őszinte mosoly, vagy esetességben vigyor húzódik, majd biccentek felé. 

- Hát, téged elnézve, nálad nem nagyobb - mondja az előttem álló istenbarma.

Kezemet megszorítja, majd húz az épületbe.

És lám, nem is egy igazi, berendezett otthon állt előttem. Egy roncsgyűjtemény, mintha egy kitágított börtönszoba lakója lenne Louis és Harry. Szerintem nem is itt élnek, csak rajtam akarják kifejezni erotikus vágyaikat.

Hazi az egyik rácsos ablakhoz lépett, és egy téglapiramis segítségével kinézett azon, és lemérte, mennyi hang hallatszik odakint, a nagy sötétségbe. Gondolatom szerint nem is ismerik ezt a helyet, csak most bukkantak rá...

Az épületajtajához vezető lépcső korlátjára ülök, és fülesemet füleimre rakom. Kizárom a külvilágot, a zenének adom magam.

Érzem, ahogy Harry közeledik mögöttem felém, de nincs időm menekülni vagy mozogni. Nem ijedek meg, mikor letépi a fejemről a zenét üvöltető fülhallgatót.

- Estét, te korcs - ugyanazzal a kedves, nem törődöm hangjával szól hozzám, mint mindig. Felvonom a szemöldökömet, majd halványan ásítok.

- Mit akarsz? - teszem fel unottan a kérdést.

- Téged - kis hatásszünet, majd felröhög saját poénján. Én csak szemeimet forgatom.

- Jobbra nem tellett?

- Már majdnem leoltottál, majdnem! Gyakorolj még egy kicsit, és meglátjuk, hogy mennyire fog sikerülni - kacsint erotikusan, mire én éreztem, hogy nedvesedni kezdek.

- Inkább kísérj haza, te mamlasz, mindjárt elájulok az álmosságtól.

- Aludj itt - kínálja fel nekem az ajánlatot.

Kissé lesokkolok. Itt? Hol aludjak, cseszd meg, feküdjek a sarokban lévő kutyaszarba?

Kaján vigyor jelenik meg nagy képén.

- Na mi van, cica, nem tudsz mit kinyögni picinyke ajkaidból? - húzza az agyam.

- Búcsút akarsz vetetni a mogyoróidnak, babám? - állok szembe vele, leteszem az mp3-asomat, és a hozzám képest jeti magasságú göndörke elé állok. 

Huncut mosoly húzódik meg ajkain, és megsimítja a hajam. Megfogja az arcomat, kissé oldalra dönti a fejét, és megcsókol. Reflexből adtam neki egy pofont, melyt megérdemelt a macsó. Dühvel telt meg, majd lekevert nekem egy annál is nagyobbat. - Mi van ribanc, talán nem tetszik a játék?! - szorította meg alkarom, s éreztem, ahogy elfojtja ereimben a vérkeringést.

Csalódtam magamban, amiért bedőltem neki.

- Te seggfej! Nem leszek a prostid, érted?! Te meg kurvára legyél másnak a stricije! - vágom neki erős szavaimat.

Mérgében megfordít, kezeimet összekulcsolja, mint ahogy a rendőrök szokták a bűnözőket, és durván karolja át felsőtestemet. Fenekemre csap, amitől kicsit feljajdulok. Ezt még egy párszor ismételgeti, én meg minden egyes csapás után felsikítotok, s már a sírásgörcs kerülget. Befejezi, majd magához szorított. - Befejezted?! - üvölti dühösen.

- Ezt én is kérdezhetném tőled! - ordítom, mire visszhangzott a hely.

Kis csend következik az ismételgetett, egyre halkabb mondatokig. Érzem, ahogyan elvigyorogja magát. Hirtelen keze gatyámhoz "téved", majd attól a bugyimba.

- Hé, mit csinálsz?! - sikítotok fel, mire se szó se beszéd, lassan kezdi dörzsölni nőiességemet. Ujjai végig simulnak csiklómon, majd beteszi a mutató és középső ujját. Elkezdi ki-be húzogatni őket, szaporán mozog bennem. Csukott szemmel, s nyitott szájjal nyögök elég erotika teljeseket.

Már a csúcson vagyok, amikor ezt megérzi a göndör, és kiveszi alsóneműmből mancsát. Annyira nem tudom elengedni az élvezetet, hogy a lábaim közötti dologhoz dörgölöm lábam, és dörzsölni kezdem magamnak. Kissé hat, de kezem oda téved magamnak, és tovább elégítem ki magam. Mozdulataimtól felizgul, ajkaiba harap. De aztán észhez tér, és lefogja magamat kényeztető kezem. - N-ne csináld ezt... - lihegi fülembe nyögését, majd felkap a hátsómnál fogva, s egy olyan részhez visz, amiben kicsit szűkös a két fal egymás előtt, három méteres a szűkség. A jobb oldalon két lánc, rajtuk lóg egy bilincs szerűség, ugyanez a baloldalon is. Letesz a földre, én meg figyelem mozgásait, ahogy az egyiket húzza felém. Ijedten nézek, amikor kezeimre köti a jobb oldalit, a balt pedig a lábaimra. Letépi szó szerint a ruháimat, a fekete kardigánomtól a fehér bokazoknimig.

- Louis! - kiáltja a romos hely másik részében álldogáló felizgult második baromarcúnak. Ő felénk fordul, pucér testem láttán kanosan jön felénk. Hurcol magával két széket, majd leteszi egy méterre tőlem, azaz haverja mellé. Övüket kicsatolják, farmerük sliccét lehúzzák, és leülnek a faszékekre. Egymásra néznek, majd a kék szemű felém jön, és nyúl az egyik karomat kötő izé felé, de előtte mellemre néz, majd hátsómra. Az utóbbira rácsap, mire felnyögök egyet. Kioldja a láncot, majd a többit - leesek a földre, már nem lógok.

- Oké - nevet fájdalmat okozva nekem vékony, de mégis férfias hangján, ami rekedt, és leül. Farkaikat kicibálták boxereikből, majd rám parancsolnak:

- Táncolj... szexisen... és, hogy élvezzük... és valamennyire te is, kényeztesd magad. Ledermedten ülök behúzva lábaimat, mire rám förmed a bő fürtös:

- TÁNCOLJ, KURVA! - Félek torkából kijövő hangzásból, erre felállok, és egy "máris"-t nyögve kezdek el táncolni. Háttal nekik mozgatom fenekemet, majd amikor feléjük fordulok, melleimet fogdosva erőltetett nyögéseket hagyok el nyitott számon. Leguggolok, s széttárt lábaim között szintén széttárt "izé"-m kezdem simogatni. Gyorsakat dörzsölök, csiklóm élveztetem. Felpillantok egy kicsit, s látom, ahogy a fiúk éppen rám maszturbálnak. Hát oké. Életem legrosszabb napja. Leülök a fenekemre, kinyújtom lábamat, majd tenyeremet oda simítom, és folytatom magam élveztetését. Már csurog a nedvem, annyira beindultam. Elengedi a férfiasságát a zöld szemű, majd ugyanúgy, csak a talajnak háttal "akaszt" fel a láncra. Letérdel elém, majd forró per mély nyalásokkal áld meg. Magam előtt a gyönyör, elrepít  mennybe. Érzem, hogy ez nem fog sokáig tartani. a magasnál már elenged. Így is van. Kígyóját végig húzza a hasamon, mibe belebizsergek. Megáll a lábaim közepénél, és belém hatol. Csípőm fogja a lökéseknél, és férfiasakat nyög.

- Ah, igen... - szól élvezetesen mély s rekedtes hangján.

Louis közeledik felém, közben elégíti magát. Fejem felé ér, és számba helyezi micsodáját. Tudom a dolgom. Elengedi, majd én nekem kell élveztetnem. Szopni kezdem. Az igen. Szóval gruppenben csináljuk, nem igaz? Remek!

Amikor mindketten a mennyország kapui felé közelednek, abbahagyják. Hazi bevárja Lout, aki alám fekszik, és seggembe teszi azt. Felnyomja hasát, és lassan mozog bennem. A fürtös belém élvezett, majd felállt, és kifáradtan a székre ült. Louis az utolsó lökés helyett felém állt szumós módban, majd rám verte azt a bizonyos fehér dolgot. Hasamon húzta végig a kukaca végét, tehát rajtam élvezett el.

Öltözünk, én már a kapucnimat teszem a fejemre. Indulok ki, majd a gatyában lévő Harry megállít a karomnál fogva. - Tessék - nyom a kezembe egy összegyűrt cetlit. - Majd megyek hozzád, ha tüzes vagy, vagy ha kanos vagyok, hívlak - Jó. Ez Morbid volt. Megfogtam a cetlit, és már kajak menni akartam haza, amikor magához húzott, és megcsókolt. - Sziasztok... - léptem ki az ajtón, amikor Louis a seggemre csapott. - Szia, tüzelő kiscica - kacsintott, és megpuszilta a számat.

Akkor már tényleg hazaindultam. Úgysem szeretnek, csak kihasználnak. És fognak.

Hogy ki vagyok én? (T/N). Akit senki sem ért meg, és mindenki utál.

Narry-s éjszaka (18+)

Vamps-nek

A legjobb barátomat, Harry-t megkértem, hogy aludjon nálam, mert a szüleim elutaztak, és utálok egyedül lenni éjszaka.

Este 8-kor kopogtak, én pedig boldogan nyitottam ki.

- Szia...sztok - néztem a mellette álló szőke srácra.

- Ő az unokatesóm, Niall. A héten nálunk lesz, de ugye nem baj, ha ő is itt alszik? - nézett rám ártatlanul Harry, amin muszáj volt elmosolyodnom.

- Nem, dehogy. Gyertek csak - álltam félre, majd felmentünk a szobámba.

- Király a szobád - nézett körbe Niall.

- Ír vagy? Mármint... az akcentusod... - mosolyodtam el.

- Aha. Bejön az akcentusom? - húzogatta a szemöldökét vigyorogva.

- Niall, megmondtam, hogy rá nem mászhatsz - nézett rá szúrósan Harry.

- Jó, na - nevetett és levágta magát az ágyra.

- Van valami pia? - kérdezte Harry.

- Aha, a hűtőben. Hozd fel, tudod hol van.

- Oké - tette le a telefonját az asztalra és lement. Mint mindig, most is kölcsön vettem a telóját, leültem az ágyra, feloldottam és nézegetni kezdtem.

- Van egy csaj, akibe Harry teljesen belezúgott - közölte Niall.

- Tényleg? Ez fura, nekem nem mondta.

- Nekem viszont folyton róla áradozik.

- Majd kifaggatom - mosolyogtam, majd megnyitottam a képeket a telefonon. Elkezdtem nézegetni, s furcsállottam, hogy van egy jó pár képe rólam. Valamin ketten voltunk rajta, de a legtöbbet úgy fényképezte, hogy nem is vettem észre.

- Itt van - jött be mosollyal az arcán, kezében egy üveg piával.

- Ez mi? - mutattam felé a telefont.

- Semmi! - kapta ki gyorsan a kezemből és lezárta.

- Miért fényképezgetsz?

- Biztos csak véletlenül megnyomódott - legyintett, majd leült mellém.

- Harry, ennyire nem vagyok hülye - néztem rá. - És milyen csajba zúgtál bele?

- Mi van? - ráncolta a szemöldökét. - Nem tudom, miről beszélsz.

- Niall mondta. Én miért nem tudok róla?

- Niall egy hülye. Ne higgy el neki semmit - csavarta le az üveg tetejét, a szájához emelte és belekortyolt, majd nekem adta. - Nincs semmilyen lány. És a képek rólad csak... csak szórakozásból csináltam őket.

- Akkor hadd töröljem ki.

- Nem! - nézett rám. - Majd... majd én kitörlöm.

- Harry - mosolyodott el Niall. - Én már tudom, hogy ki az a lány!

- Fogd be! - vágta hozzá a párnát.

- Milyen az amikor belezúgsz a legjobb bar... - nem tudta befejezni, mert Harry a párát a fejére nyomta.

- Miről beszél? - néztem Harry-re.

- Semmiről! Niall, fogd be!

Niall hirtelen lelökte magáról Harry-t.

- Harry beléd szerelmes! - mosolygott rám.

- Hogy belém?

Harry a földön ülve nézett rám, és nyelt egy nagyot.

- Tényleg, Harry? Belém? - tettem az üveget az asztalra, majd leültem mellé.

- Most egy idiótának tartasz? - kérdezte halkan.

- Nem - mosolyodtam el halványan. - De elmondhattad volna.

- Nem akartam elrontani a barátságunka, na meg nem tudtam, hogy te hogy érzel - nézett a szemembe, majd felállt és engem is felsegített.

- Na, bulizunk? - nézett ránk Niall, még mindig az ágyon fekve.

- Bulizzunk - mosolyogtam, kapcsoltam be zenét és közben iszogattunk.

- Egy kicsit, mintha meleg lenne - vette le a pólóját Niall és rám kacsintott.

- Én is úgy érzem - húzott magához Harry, keze a derekamon volt és arcára egy széles mosoly terült. Kicsit talán többet ittunk a kelleténél, de nem voltunk teljesen részegek.
Harry édes csókokkal kezdte ellepni a nyakamat, mire szemeim automatikusan lecsukódtak. Kezemet a hajába vezettem, ujjaim közé vettem tincseit és kicsit meghúztam, mire felmordult, keze a fenekemre csúszott.
- Nem kell finomkodni - hallottam Niall-t a hátam mögül. Megfogta a pólóm alját, és nemes egyszerűséggel levette rólam. Ajkai a nyakam másik oldalára tapadtak, így már ketten kényeztettek egyszerre. Olyan érzés volt, mintha a mennyben lennék két félistennel.
Harry kikapcsolta a melltartómat és eldobta, Niall meztelen felsőteste a hátamnak tapadt. Tudtam, hogy nem helyes, amit teszünk, de amint Harry levette a pólóját és végignéztem testén, rögtön elfeledtette velem. Kajánul mosolyogva döntött le az ágyra, de mire feleszméltem, már Niall volt fölöttem. Vadul csókolt meg, ami engem csak még jobban beindított. Lábaimmal körbefontam a csípőjét. Pár perces csókcsata után lejjebb mászott és ajkai közé vette az egyik mellbimbómat, a másikat a kezével kényeztette. Kéjesen sóhajtozva, csukott szemmel élveztem a tetteit, s mikor abbahagyta, egy hirtelen mozdulattal rántotta le rólam a rövidnadrágom és a bugyim. Végignézett rajtam, arcán egy huncut mosoly jelent meg, majd lehajolt hozzám és szenvedélyesen megcsókolt. Nem is tudom, hogy mi történt velem, de teljesen elveszítettem a fejem.
Fordítottam a helyzetünkön, s miközben csókoltam, kikapcsoltam az övét és letoltam a nadrágját. Lejjebb másztam, feszes alsónadrágját látva az alsó ajkamba haraptam. Fogaim közé véve az anyagot, lehúztam róla, és lüktető férfiasságára tettem a kezemet.
- Ah... - szaladt ki egy nyögés a száján. Elmosolyodtam, s mielőtt bármit tehettem volna, a csuklómat megfogva maga alá rántott. - Nem szórakozunk - zihálta, miközben felhúzta és a dereka köré tette a lábaimat, majd egy hirtelen mozdulattal előre tolta csípőjét, így magamban érezhettem hatalmasságát. Egy kisebb sikoly csúszott ki a számon, mikor gyors tempóban lökni kezdett. Niall hátát karmolásztam, s észrevettem, hogy Harry meztelenre vetkőzik. Szemem megakadt hatalmasságán. Úgy tűnik, ez náluk valami családi hagyomány, hogy mindketten ekkora mérettel rendelkeznek.
Éreztem, hogy Niall egy mélyebb lökésnél megérinti a g pontomat, amibe beleremegtem. A nyakamhoz hajolva csókolta és szívta a bőrömet, s egy nagy lökés után belém élvezett. Tudtam, hogy már nekem se kell sok, de mielőtt elmehettem volna, kihúzta magát belőlem.
Másodpercek múlva Harry mellém feküdt, s magára rántott. Rögtön őrült tempóban mozgattam a csípőmet, miközben lehajoltam hozzá és forrón csókoltam. Kezét a fenekemre vezette, a csípőjét néha megemelte.
- Har..Harry! - nyögtem nevét, mikor a csúcsra értem. Tudtam, hogy ő még nem élvezett el, így nem hagytam abba a mozgást. Lehajoltam a nyakához, és erősen megszívtam.
- Uh... - csapott egyet a fenekemre, amitől kicsit megugrottam. Köröket írtam le a csípőmmel, s egy mély nyögés közepette belém élvezett, amitől ismét bizsergés járta át a testem. Zihálva a mellkasára dőltem, s gyengéden simogatni kezdte a karomat.
- Öcsém, ez valami állat volt - mosolygott Niall, miközben vette fel a ruháit.
- Tényleg az volt - húzta széles mosolyra a száját Harry, az ajkaimra nyomott egy puszit, majd leemelt magáról, s zihálva vettük fel az alsóneműnket. Befeküdtem az ágyba, s betakaróztam.
- Na, jó éjszakát - feküdt volna Niall mellém, de Harry megragadta a karját.
- Te a nappaliban alszol - tolta kifelé a szőkeséget, akit kicsit sajnáltam.
- De ne már! Ott egyedül vagyok!
- Jó éjt, Niall - csukta rá az ajtót, majd mosolyogva befeküdt mellém és magához húzott. - Soha többet nem csinálunk ilyet - puszilta meg a fejemet.
- Mi? - néztem rá értetlenül, de ő csak mosolygott.
- Soha többet nem csináljuk hármasban. Csak kettesben - simította meg az arcomat. Elmosolyodtam és gyengéden megcsókoltam.
- Jó éjt - súgtam.
- Jó éjt - kapcsolta le a villanyt, majd szorosan ölelve egymást elaludtunk.

~E

Dance (18+)

Rékának és Lilunak

*Réka szemszöge
A barátnőmmel, Liluval két éve táncolunk Hip Hop-ot. Gyakran lépünk fel a tánccsoporttal, ahogy ma este is, így a szobámban szépítgettük egymást.
- Fellépés után elmehetnénk bulizni - vetettem fel az ötletemet, miközben vasaltam a haját.
- Ja, az jó lenne - mosolygott. - És hova?
- Majd meglátjuk. Most összpontosítsunk a táncra, mert ezek a lépések elég nehezek.
- Nehezek, de megbirkózunk velük. Nem éghetünk le, az gáz lenne.
- Mindent tudunk, csak oda kell figyelni - húztam ki a hajvasalót. - Na, mehetünk?
- Mehetünk - sóhajtott, majd elmentünk a művelődési házba. Hátramentünk az öltözőbe, ahol a lányok még próbáltak, s mi is csatlakoztunk.
- 10 perc és ti jöttök! - szólt be a tánctanár. Még egyszer elpróbáltuk a legnehezebb lépéseket, majd egy csoportos ölelés után színpadra álltunk. Elég sokan voltak, izgulni kezdtem, de mikor megszólalt a zene, felszabadultan mozogtam. A mozdulatok jöttek egymás után szépen sorba, ezernyi szempár szegeződött ránk és a reflektorfény világított.
Öt perc táncolás után közeledett a szám vége, így beálltam középre, s lenyomtam egy spárgát. A zene leállt, a közönség fütyült és tapsolt. Meghajoltunk, majd mosolyogva mentünk le a színpadról, ahol Lilut és engem megállított két srác.
- Sziasztok - mosolygott az eszméletlen helyes göndör.
- Klasszak voltatok - kacsintott a cuki szőkeség. - Niall vagyok, ő Harry.
- Én Réka, ő Lilu - mosolyogtam.
- Lenne kedvetek bulizni egy kicsit? Nálam - húzta széles mosolyra a száját Harry. Volt benne valami huncutság, ami kifejezetten tetszett.
- Igen - egyeztünk bele rögtön.
- Király - nézett végig Niall Lilun, majd elmentünk Harry lakásába. Az előszobába levettük a cipőnket, s Harry beinvitált minket a nappaliba, ahol leültünk és rögtön hozott "pár" üveg piát.
- Na és mióta táncoltok? - kortyolt az üvegbe Niall. - Gondolom elég régóta, mert baromi jók vagytok.
- Két éve - mosolygott Lilu.
- Meg is látszik ezen a csípőmozgáson - kacsintott Harry, s végignézett rajtam, majd megnyalta alsó ajkát. Körbeadtuk a piát, és lassan el fogyott egy üveg, majd kettő, három...
- Nem akartok nekünk táncolni? - dőlt hátra a kanapén Niall és vigyorogva nézett ránk.
- Mit gondolsz, adjunk nekik külön műsort? - mosolyogtam Lilura.
- Szerintem semmi akadálya - állt fel, majd eltoltuk a kávézóasztalt és eléjük álltunk. Láthatólag már alig várták, hogy elkezdjük, és ez tetszett. Harry kapcsolt be zenét, s az ütemre mozgatni kezdtük a csípőnket. Kaján vigyor ült mindkettőjük arcán, ami minket csak bátorított. Belekortyoltam a whiskybe, a hajamba túrtam, s körözve a csípőmmel álltam nekik háttal.
- Táncoljatok együtt - mondta szinte parancsoló hangnemen Niall. Lilura mosolyogtam, háttal állt nekem és egymáshoz simultunk.
- Ez az - mosolygott elismerően a szőkeség. Erotikusan táncoltunk, s láttam a srácokon, hogy eléggé beindult a fantáziájuk, amit őszintén szólva nem bántam. Sőt, kifejezetten örültem neki.
Elmosolyodtam, s lassan közeledtem Harry felé, akinek a mosolya egyre szélesebb lett. A pólójánál fogva felrántottam és közel húztam magamhoz, a testünk minden része összeért. A homlokát az enyémnek döntve nézett dekoltázsomra és megnyalta alsó ajkát, ami irtó szexi látványt nyújtott. Vágyakozóan csókoltam meg, kezét a derekamra helyezte, de rögtön lejjebb csúszott a fenekemre. Kezem a tarkóján volt. Vadul faltuk egymást ajkait, miközben a falnak nyomott, s egy pillanat alatt levette a pólómat. Nem érdekelt, hogy a szobában rajtunk kívül mások is vannak, akartam Harry-t akkor és ott.
Lekaptam róla a pólóját, kidolgozott, tetovált felsőtestén végignézve alsó ajkamba haraptam.
- Na jó, gyere - hallottam Niall hangját, s a barátnőmet húzta ki a szobából. Harry kajánul rám mosolygott, újra megcsókolt, közben felemelt és áttett a kanapéra. Gyorsan szedte le rólam és dobálta el a ruhákat, s én is levetkőztettem.
- Annyira kívánlak - zihálta a fülembe, s a nyakamat lepte el kis, nedves puszikkal. Beletúrtam hajába, tincseit ujjaim közé vettem és kicsit meghúztam, mire felmordult. Ajkait végighúzta az állkapcsomon, megállt az ajkaimnál és egy kis csókot lehelt rá.
Lábaimat felhúzta, végigsimította a combomat és kezét a sípcsontomra helyezte, közben szenvedélyesen csókolt. Körözni kezdett a bejáratom előtt, s én egyre jobban kívántam őt. Úgy, mint még soha senkit. Teljesen elvette az eszemet.
Hirtelen belém hatolt, s egy kis sikoly hagyta el a számat. Erőteljesen kezdett el lökni, csípője gyorsan mozgott. Csókokat loptunk egymástól, s a szemkontaktust végig tartottuk. Lábaimat a csípője köré fontam, nyögéseink hangosabbak lettek, ahogy lökései mélyebbek. Izzadt testünk összetapadt.
Egy idő után felült, az ölébe húzott, ezalatt egy pillanatra sem csúszott ki belőlem.
- Gyerünk, baby, adj bele mindent - zihálta. Ugrálni kezdtem rajta, arcomat a nyakába fúrtam és szívtam a bőrét. Néha alulról is döfködött, s rácsapott egyet a fenekemre.
Éreztem, hogy már közel vagyok, és a hangokból ítélve tudtam, hogy Harry-nek se kell sok. Körözni kezdtem a csípőmmel. Harry hátrahajtotta a fejét, így könnyedén csókoltam végig a nyakát.
- Ah, mindjárt... - emelte meg a csípőjét, mire hangosan nyögve elmentem, s rögtön utánam ő is. Zihálva néztem a szemébe, adtam neki egy csókot és lemásztam róla.

*Lilu szemszöge
Ahogy Niall behúzott a szobájába, rögtön ajkaimnak esett és vadul tépte.
- Kibaszottul akarlak - zihálta az ajkaimra, majd újra csókba forrtunk. Az ágyhoz tolt, ledöntött és fölém terpeszkedett. Sietősen szabadított meg a pólómtól és a nadrágomtól. Teljesen beindított, akaratosan fordítottam a hátára és csókoltam meg. Kikapcsolta a melltartómat, majd a kezét végighúzta a hátamon és megszabadított a bugyimtól is.
- Rajtad még mindig túl sok a ruha - vettem le a felsőjét, majd végigsimítottam izmos felsőtestén, kockás hasán. Kikapcsoltam az övét, megemelte a csípőjét és a nadrágját egyszerre húztam le a boxerével. Méretét látva nyeltem egy nagyot.
- Na mi az, megijedtél? - könyökölt föl mosolyogva.
- Soha - csókoltam meg hirtelen. Visszacsókolt és belemosolygott, majd fordított a helyzetünkön és lefogta a kezeimet a fejem mellett. Érzékien húzta végig a nyakamon forró nyelvét. Szemeim lecsukódtak, ajkaim szétnyíltak és egy nagy sóhajt hallattam.
- Ez az, élvezd - súgta a fülembe, miközben lábaim közé pozicionálta magát. Megmarkolta a melleimet, ezzel egy időben belém tolta magát. Felnyögtem méretétől, s mikor eszeveszett tempóban kezdett lökni, körmeimet a hátába véstem és végighúztam rajta. Lábaimat az élvezettől a levegőbe emeltem. Lefogta a csípőmet és erősen lökött, miközben én a nevét nyögdécseltem. Izgató szavakat suttogott a fülembe, amitől csak élvezetesebbé vált az egész. Egy hatalmas nyögés csúszott ki a számon, mikor éreztem, hogy megérinti a g pontomat.
- Niall... - ziháltam. Szenvedélyesen megcsókolt, erőteljesebben, mélyebben és lassabban lökött tovább. Körözni kezdett a csípőjével, s tudtam, hogy hamarosan a csúcsra érek.
A hátam ívbe feszült, a fejemet hátrahajtottam, s Niall erősen megszívta a nyakamat. Két mély tolás után szinte sikítva értem a csúcsra. Erőt véve magamon a hátára fordítottam és gyorsan ugráltam rajta, amíg egy férfias nyögés kíséretében elélvezett. Még egy kicsit mozogtam rajta és gyengéden megcsókoltam.
Zihálva szedtük össze a ruháinkat, felöltöztünk és visszamentünk a nappaliba, ahol Harry-ék is öltöztek.
- Látom, ti is elfoglaltátok magatokat - mosolygott kajánul Niall.
- Azért ti se panaszkodhattok - nevetett halkan Harry, miközben felvette a pólóját.
- Szerintem mi most már megyünk - néztem az órára, majd Rékára.
- Miért? Ne menjetek még - kért Niall.
- Már késő van.
- De akkor ígérjétek meg, hogy nem ez volt az utolsó - mosolygott kajánul Harry, majd magához húzta Rékát és megcsókolta.
- Megígérem - mosolygott rá a barátnőm, majd kikísértek minket.
- Akkor majd még találkozunk - csókolt meg Niall. - Sziasztok!
- Sziasztok!
Elindultunk haza.
- Hát, bulizni akartunk - mosolyogtam.
- Buliztunk is, nem is kicsit - nevetett.
Otthon bedőltem az ágyba és végiggondoltam az egész estét, majd mosollyal az arcomon aludtam el.

~E

Elmaradt az óra - folytatás (18+)

Mivel elég sokan írtatok, így meghoztam az Elmaradt az óra folytatását. Remélem ez is tetszeni fog! :)

*Viki szemszöge*

Bementünk az igazgatói irodába és felsorakoztunk egymás mellett. Az igazgató leült a székébe, és egy órán keresztül csacsogott arról, hogy mennyire felelőtlen, amit csináltunk, és hogy ezért akár ki is csaphatna.

- A büntetés pedig, hogy itt maradnak és szépen kitakarítják az egész iskolát.

Louis arcán egy kaján vigyor jelent meg.

- Miénk az egész iskola? - kérdezte.

- Arra, hogy kitakarítsák. Este 8-ig végezzenek! Keressék meg a takarítónőt, ő majd megmutatja, mi hol van. És most elmehetnek.

Ahogy kiléptünk, Louis és Harry egymásra néztek mosolyogva, majd ránk.

- Most minek örültök? - tette fel a kérdést Liza.

- Mindegy. Keressük meg a takarítónőt - mosolygott még mindig Harry, majd Louis-val elmentek.

Mi addig letöröltük a táblát és feltettük a székeket az asztalra. Minél előbb végezni akartunk, így olyan gyorsan csináltuk, ahogy csak tudtuk.

- Itt is vagyunk - léptek be, kezükben egy csomó vegyszer, seprű, rongyok és felmosó.

- Na jó, én az emeletre megyek - indultam föl.

- Én is! - jött utánam Louis. Felmentünk a lépcsőn, ott rögtön be az első terembe.

- Pakold fel a székeket, én felsöprök - utasítottam. Bólintott, majd sorban elkezdte felpakolni, de közben végig rám nézett és mosolygott. Igazából egy kicsit élveztem is a helyzetet, hogy Louis-val ketten lehetek egy teremben.

- Tarthatnánk szünetet - ült fel az egyik padra.

- Nem lehet, akkor sose végzünk.

- Életem végéig itt maradok veled egy teremben? Nem hangzik rosszul - mosolyodott el. Megforgattam a szemem és kicsit felnevettem, majd kikapta a kezemből a seprűt és magához húzott. Hosszú ideig egymás szemébe néztünk, a lábai között álltam, s egyre közelebb húzott magához, végül szenvedélyesen megcsókolt. Keze azonnal a fenekemre csúszott a derekamról, kicsit megemelt, közben ajkaink egy pillanatra se váltak el. Leugrott a padról és a falhoz tolt. Zihálva kezdte el csókolgatni a nyakamat, ami engem ismét beindított. Tudtam, hogy helytelen, amit teszünk, de nem érdekelt.

Sietősen kikapcsoltam az övét, ezzel egy időben letolta a rövidnadrágomat. Lekapta magáról is a nadrágot, leült a földre és az ölébe rántott. Miközben vadul téptem ajkait, néha a férfiasságához nyomtam magam. Éreztem magam alatt, hogy keményedik, ami egy huncut mosolyt csalt az arcomra.

Félrehúzta a bugyimat, letolta a boxerét, én pedig lassan ráereszkedtem. Szaggatottan kifújtuk a levegőt, zihálva a szemébe néztem és elmosolyodtam. Csípőmet elkezdtem mozgatni előre-hátra. Louis hátrahajtotta a fejét, így könnyen a nyakához fértem, amit lágy csókokkal leptem el. A tempón fokozatosan gyorsítottam, Louis már elfehéredett ujjakkal fogta a csípőmet.

- Ah, Istenem! - nyögött föl, mikor köröztem a csípőmmel. Éreztem, hogy rángatózni kezd bennem. A fejemet a vállára hajtottam, s egyszerre értünk a csúcsra. Még pár lassú kört leírtam a csípőmmel, Louis lassan kinyitotta a szemét és rám mosolygott. A terembe csak a zihálásunk hallatszott.

Lemásztam róla, felöltöztünk, majd egy gyengéd csókot adott, és folytattuk a takarítást, amit eléggé elhülyéskedtünk.

*Liza szemszöge*

Idegesítő csend volt, miközben Harry-vel takarítottuk a termeket, így elővettem a telefonomat és kapcsoltam be zenét.

- Így sokkal jobb - mosolygott Harry. Söprés közben a zene ütemére mozgatni kezdtem a csípőmet, nem érdekelt, hogy Harry is ott van. Sőt, kifejezetten élveztem, hogy stíröl. - Ha így folytatod, újabb büntetést fogunk kapni - jött mögém és átfogta a derekamat.

- Na és? Van valami jobb dolgod? - mosolyogtam kacéran.

- Minthogy veled takarítsak? Nem, nincs - fordított maga felé, az állam alá nyúlt és az ajkaim felé közelített. Becsuktam a szemem, majd hirtelen vadul megcsókolt, s a tanár asztalhoz tolt. A fenekemnél fogva megemelt, ráfektetett és fölém mászott, és mindezt úgy, hogy csókunk egy percre sem szakadt meg.

Keze bejárta a testem minden részét, miközben faltuk egymás ajkait. Sietősen gombolta ki a nadrágomat, megemeltem a csípőmet és a bugyimmal együtt lehúzta, majd eldobta. Újabb csókért hajolt hozzám, eközben letoltam a nadrágját ügyelve arra, hogy érintsem férfiasságát.

Lerugdosta magáról, majd a boxert is, s szó nélkül hatolt belém. Felnyögtem, a lábaimat a magasba emeltem, majd dereka köré fontam. Minden lökése mélyre hatolt, érintette a g pontomat, ami belőlem kéjes nyögéseket váltott ki. Erősen döngetett, az asztal mozogni és nyikorogni kezdett, de nem törődtünk vele.

Arcát a nyakam hajlatába temette és néha megszívta a bőrömet.

- Harry... mindjárt... - ziháltam. A fejem mellett támaszkodott, lökésein gyorsított, s hamar egyszerre élveztünk el.

- Ah, te jó ég - mozgott még kicsit, majd zihálva adott egy csókot ajkaimra. Lemászott az asztalról, engem is lesegített és felöltöztünk.

- Még egy óránk van, hogy befejezzük - néztem az órára.

- Ha ma nem vagyunk kész, bejövünk holnap is - kacsintott, mire elnevettem magam.

8-kor az igazgató bejött, hogy leellenőrizze a munkánkat. Nem volt vele elégedett, de nem érdekelt, mert élveztük egymás társaságát.

~E

E-mailben érkezett, Harry (18+)

Írta: Boo Dark

Az emberek, ha meglátnak sokszor nem hisznek a szemüknek. Sokszor fogalmazódik meg bennük a kérdés(amit már egy páran vázoltak is nekem), hogy mi a francot keresek én itt. Itt, ahol férfi munka van. Sokszor volt már olyan is, mikor rövid volt a hajam egyszerűen srácnak néztek. 

Szüleim sem nagyon támogatják a választott munkám. De hát mit csináljak? Kicsi korom óta érdekelnek a fiús sportok és munkák. Anyám mikor 8. osztályba meghallotta, hogy én autó szerelő akarok lenni egyszerűen kiröhögött, mondván: "Te? Ne viccelj lányom! Egy lány nem való ilyen helyekre." Nem nagyon érdekelt, hogy ki mit gondol. Persze a családba az aduász, a nővérem Cortney. Ő az lett, aminek megálmodták. Sikeres orvos az amerikai Georgia államban. Én meg maradtam a szégyen, ezért, mikor betöltöttem a 18-t, szüleim kezembe nyomtak egy házkulcsot és tulajdonképpen kidobtak otthonról. 

A főnököm Steve meg van elégedve a munkámmal, ahogyan az emberek is. Sokszor kapok dicséretet és egy kis fejpaskolást(!!!). 

Mint minden hétköznap reggel 8 kávéval és friss briósokkal érkeztem meg a műhelybe. A munkatársaimnak és a főnökömnek, minden reggel én hozom a kaját. Ez már olyan megszokás féleség. 

-Á [T/N], köszi.-vették el tőlem a kaját és már neki is kezdtek majszolni, mire főnököm telefonja megcsörrent.Miután lerakta körbenézett az embereken és rajtam akadt meg a szeme.-[T/N] van egy nagyon fontos meló. Egy nagyon híres bandának a turné busza most robbant le nem rég, Nevada streeten. Kellene egy szerelő, mert gyanítom, hogy nem csak erről van szó. Téged küldelek, kislány.-mondta és már dobta felém a kulcsot. Gyors reflex képességeimnek köszönhetően, elkaptam az apró fém tárgyat és beszálltam a kocsiba és már indultam is. Titkon reméltem, hogy nem egy srác banda lesz, mert ha igen, akkor én ott teljesen meg fogok semmisülni. 

Lány létemre, az hogy idegen pasasok körében legyek, én személy szerint kerülöm az ilyet. De ha munka van, akkor munka. 

A rádióba Calvin Harris: Summer című száma ment. A kormányon aprókat doboltam, miközben sasoltam az utcákat. 

A nagy busz mögött leparkoltam a kocsit és a csomagtartóhoz lépve elővettem a szerszámokat. A busz oldalánál 5 kibaszottul helyes srác marakodtak. Hangtalanul kikerültem őket és a motorháztető előtt álló pasashoz léptem. 

-Jó reggel uram. Steve küldött a busz állapota miatt.-kezdtem bele. 

-Á igen. Magának is jó reggelt....hölgyem.-gondoltam. Nagyot sóhajtva megkerültem és elkezdtem bütykölgetni a motort. Mikor félig be kellet dőlnöm, hallottam a srácok megjegyzéseit, amire el kellet mosolyodnom. 

Az arcomon van egy kicsi olaj folt, annál több a ruhámon, a (most már) hosszú barna hajam folyamatosan a szemembe lóg, de sikerült megcsinálnom. 

Nagy csattanással csuktam le a motor ház tetejét és az előbb "megismert" emberhez léptem. 

-Az olajat ellenőrizzék és gyakrabban cseréljék. Az akkumulátor mindjárt lemerül, ezért javaslom töltsék fel, de legfőképpen olaj volt a baj forrása.-miközben beszéltem észrevettem, hogy a göndör hajú srác folyamatosan engem nézett. 

-Értem köszönöm.-fogott velem kezet és elvette tőlem Steve névjegyét. 

-Ja és még valami.-fordultam meg.-Ha épségbe akarnak utazni, javaslom, hogy még ne induljanak el. Veszélyes lenne. Hozzák be még ma a műhelybe a buszt, holnap meg már indulhatnak is.-mosolyogtam és beszálltam a kocsiba, miután ide adta a pénzt. A kormányra ragasztva találtam egy cetlit:

                              "Gyere este 20:30-ra a Hyde parkba. Várlak édes...

                                                                                                               Harry xX

Nem nagyon törődtem vele. Mint már mondtam, nem érzem jól magam idegenek közelébe. 

A műhelybe visszaérve még rengeteg munkánk volt és idő közben még a busz is megérkezett, aminek azonnal nekiláttunk. 

***

Mint szokás szerint, ilyen későn csak én vagyok itt. Az évek során már megszoktam, hogy egyedül én dolgozom este 21:00 óráig a műhelybe és ez most sem volt másképp. 

A rádióból halkan szóltak a számok. A szél odakint eszméletlenül fújt és én egyedül vagyok és éppen a követ mosom fel. Hirtelen két kezet éreztem meg derekamon, amitől a szívem kishíján kiugrott a helyéről. 

-Nem szeretem, ha leráznak.-mély dörmögős hang szólalt meg mögülem. Karjait körülfonta derekamon és csípőjét nekem nyomta, miközben nyakamat hintette be apró puszikkal.-Érzed ezt?-lehelete csikizte bőröm, merevedése már szúrta fenekem.-Ilyen volt egész nap. Amióta megláttalak és ez ellen most teszünk.-ezzel megfordított és megcsókolt. Selymes nyelve végigszántott az alsó ajkamon, ezzel engedély kérve a bejutásra. Egy kis gondolkodás után meg is adtam neki. Nyelvein szenvedélyes és vad táncot jártak egymással dominanciáért küzdve.-Ugorj.-fogta meg combomat és már ölében is voltam. Nem tudom mi ütött belém. 

Kinyitotta a busz ajtaját és felvitt rajta, majd magunk után becsukta az ajtót. Egy ágyhoz vitt, amire a neve volt írva. Lefektetett és elmosolyodott. Újra nyakam kínzását vette célul, miközben nagy keze bejárta testem. Kék egyen pólóm felcsúszott és hamar lekapta rólam, majd fekete csőfarmerem is erre a sorsa jutott. Mikor tudatosult benne, hogy csak fehérneműben fekszem alatta felült és elmosolyodott.-Gyönyörű a tested, de fehér nemű nélkül jobb lesz.-ezzel kikapcsolta a melltartóm és lekapta rólam francia bugyim és egyből bevezette magát. 

Nyelve könyörtelenül nyalta csiklómat. Sóhajaim és apró nyögéseim töltötték be a teret, amit ő egy önelégült mosollyal díjazott. Hirtelen feldugta 3 ujját, ami engem még jobban hajszolt a kielégülés felé. Egy nagy nyögés kíséretében el is élveztem. Mosolyogva nyalta le ujjairól a rá kerülő sós nedvet.-Nem csak szexi, de finom is.-csókolt meg. Fordítottam helyzetünkön és én szabadítottam meg pólójától és farmerjától. A nyakától, teljesen a V vonaláig végig csókoltam, az egész testét, amibe szó szoros értelmébe bele remegett. Hirtelen húztam le róla a boxert. Méretes férfiassága felcsapott hasáig. Elmosolyodtam és egyből bekaptam az egészet. Szemei kikerekedtek, de azonnal lehunyta azokat.-Úr isten, de jó vagy.-egy megkönnyebbült nyögés hagyta el száját. Gyorsítottam a tempón és rámarkoltam heréire azáltal  azonnal  elélvezett. A számba kerülő nedvet lenyeltem és fölé másztam. Mire kinyitotta volna szemét, már ráereszkedtem farkára, ami mind a kettőnkből egy nagy nyögést váltott ki.-Lovagolj meg, drága.-mosolygott. 

-Ezer örömmel.-szólaltam meg, majd gyors tempóban kezdtem rajta lovagolni. Hátravetett fejjel nyögdécselt. Úgy nézett ki mint egy félisten, ahogyan állkapcsa megfeszült, szemét pedig akaratosan, erősen hunyta le. Lassítottam az ütemen és nyakát kezdtem szívogatni. Egyet fordult és már alatta is voltam. Örült tempóba döngetett. Lábaimat dereka köré fontam. Éreztem, ahogyan közel van a gyönyör kapuja, ezért hátát kezdtem el karmolászni. Egy nagy nyögés közepette elélvezett, ami engem is a csúcsra juttatott. Még mozgott kicsit, majd rám hanyatlott. 

-Nagyon jó voltál.-adott csókot a számra

-Te se panaszkodhatsz.-kezdtem el öltözni, ahogyan ő is. Miután kiszálltunk a buszból telefonszámot cseréltünk és mind a ketten-legalábbis én-hazafele indultam. 

"Pff. És meg a szüleim azt mondták, hogy ez nem egy jó munka"-gondoltam magamba és mosolyogva tovább sétáltam a sötét utcákon. 

Barátság extrákkal (18+)

H. Kath-nek

Utólag is nagyon-nagyon boldog szülinapot, és elnézést a késésért! :/

A legjobb barátommal már egy ideje eléggé túlléptük a barátságzónát. Már nem egyszer lefeküdtünk mindenféle érzelem nélkül, aztán másnap úgy mentek a dolgok, mintha semmi sem történt volna. Amolyan barátság extrákkal. Az elején még kifejezetten élveztem, de azóta elég sokat gondolkodtam a dolgon és rájöttem, hogy ez így nem mehet tovább.

Egyik este áthívtam Harry-t. Mint mindig, most is 10 percen belül kopogott az ajtón. Lecammogtam a szobámból, majd kinyitottam.

- Szia - jött be mosolyogva, és rögtön ajkaimnak esett. Minden este így kezdődött, szóval nem lepődtem meg.

- Harry, várj egy kicsit - fordítottam el a fejemet.

- Mi az, valami gond van? - kereste a tekintetemet, majd megfogta az arcomat és maga felé frodított.

- Beszélnünk kell erről az egészről. Gyere - fogtam meg a kezét és felhúztam a szobába. Leültünk az ágyra, s érdeklődő tekintettel végigmért. - Neked ez nem furcsa? Mármint... legjobb barátok vagyunk.

- Nekem így jó, de azt hittem, hogy neked is.

- Igen, az elején még nagyon jó volt, de most átgondoltam és ez szerintem nem normális.

- Akkor soha többet ne csináljuk? - nézett rám.

- Szerintem az lenne a legjobb. Esetleg csak akkor, ha érzünk egymás iránt valamit - ahogy kimondtam, az alsó ajkamba haraptam. Harry nem hülye, egyből leesett neki, hogy én igen is érzek iránta valamit.

- Te érzel? - nézett rám nagy zöld szemeivel. Halványan bólintottam, s a földre néztem.

- Sajnálom, nem tudtam - ült közelebb.

- Mindegy, nem lényeges. Szóval csak akkor csináljuk, hogy ha te is... érzel valamit. De mivel tudom, hogy nem ezért maradjunk a barátságnál, jó? Úgy mint eddig.

- Szóval ha érzek irántad valamit, azt mondod, hogy akkor összejöhetnénk?

- Igen, de bocsi ha ezzel kíno... - nem tudtam befejezni, mert megcsókolt. De ez a csók teljesen más volt, mint az eddigiek. Valahogy úgy éreztem, van benne valami érzelem, szenvedély és gyengédség.

Mikor ajkaink elváltak, nyeltem egy nagyot és lassan a szemébe néztem.

- Ez... mi volt?

- Azt mondtad, ha én is érzek valami összejöhetünk - húzta mosolyra a száját, de én továbbra is értetlenül néztem rá. - Én is érzek irántad valamit, ami több mint barátság.

- Komolyan? - mosolyodtam el.

- Uhum - húzott magához még egy csókért. A szívem gyorsan vert, és elölről az ölébe húzott. Szenvedélyesen csókolóztunk, s beletúrtam puha fürtjei közé, majd egy kicsit meghúztam. Felmordult és belemosolygott a csókba, majd maga alá fordított és a szemembe nézett. Lassan megsimítottam az arcát, mire elmosolyodott és gyengéden megcsókolt.

Végigsimítottam a mellkasát, amin feszült a fekete póló, majd megfogtam az anyag alját és levettem róla. Kajánul rám mosolygott, félresöpörte a hajamat és lágy csókokkal kezdte ellepni a nyakamat. A szememet becsukva és halkan zihálva élveztem a tetteit, miközben keze bejárta a testem minden részét.

Végigsimította a combomat, majd az oldalamat és felhúzta a pólómat. Lekapta rólam, majd a mellkasomat kezdte el puszilgatni. Ezzel egy időben kikapcsolta és levette rólam a melltartót, majd egyik mellemet szájával, másikat kézzel kényeztette. Kéjes sóhajok hagyták el a számat, ami Harry arcára egy önelégült mosolyt csalt.

Megemeltem a csípőmet, mikor elkezdte rólam lehúzni a nadrágot, majd eldobta a szoba sarkába. Fogai közé vette a bugyimat és kínzó lassúsággal szabadított meg tőle. Minden porcikám kívánta őt, jobban mint eddig bárkit.

Forró nyelvét hirtelen magamban éreztem, s egy kisebb sikoly szaladt ki a számon. Beletúrtam a hajába, miközben nyelvét ki-be húzogatta egyre gyorsabban. Erősen fogta a csípőmet, hogy ne ficánkoljak, s hangos nyögések közepette értem egyre közelebb a csúcshoz.

- Har... Harry! - kiáltottam el magam orgazmusom közben. Vigyorogva mászott fölém, szemei már sötétek voltak a vágytól. Megfogtam két oldalt az arcát és vadul megcsókoltam, miközben a hátára gurítottam. A csípőjére ülve éreztem magam alatt a már kemény férfiasságát, s elmosolyodtam.

- Mit vigyorogsz? Ez a te műved - mosolygott, majd lehúzott magához és megcsókolt. Hozzányomtam magam a férfiasságához, mire belenyögött a csókunkba. - Most az őrületbe akarsz kergetni? - zihálta.

- Nem áll szándékomban - mosolyogtam, majd lejjebb másztam. Lassú mozdulatokkal kapcsoltam ki az övét, közben végig az arcát néztem. Állkapcsa megfeszült, a szemei csukva voltak és halkan zihált. Úgy nézett ki, mint egy félisten.

A nadrágját és a boxerét egyszerre húztam le róla, férfiassága rögtön felcsapott, mire megfogtam. Harry felkönyökölve, csillogó szemekkel nézte a tetteimet. Lassan a számba vettem hosszúságát, és mozgatni kezdtem a fejemet.

- Ah, te jó ég - hallottam megkönnyebbült sóhaját, majd beletúrt a hajamba. Felbátorodtam, s gyorsítani kezdtem a tempón, miközben heréit markolásztam. Nyögései egyre sűrűbbek és hangosabbak lettek, így tudtam, mikor jár már közel. Egy mély, férfias nyögést hallatott, majd a számba élvezett.

A karomnál fogva magához húzott, majd hirtelen fordított a helyzetünkön, így én kerültem alulra. Vadul csókolt meg, szinte tépte az ajkaimat, ami engem csak felizgatott. Körmeimet végighúztam a hátán, lábaimmal körbefogtam a derekát. Bejáratomhoz pozicionálta magát, majd hirtelen belém hatolt. Felnyögtem és mivel egyedül voltunk otthon, mindent kiadtam magamból.

Gyorsan lökött, minden egyes mozdulatnál érintette a g pontomat. A nevét nyögdécseltem, arcomat a vállába fúrtam és néha kicsit harapdáltam.

- Hm, mindjárt... - ziháltam, majd ajkaimat a nyakára tapasztottam és megszívtam. Ennek hatására egy nagyot nyögött és rögtön belém élvezett, ami engem is a csúcsra juttatott.

Zihálva mozgott lassan még egy kicsit, majd a homlokomra nyomott egy puszit és mellém feküdt. Pihegve néztük a plafont, majd percek múlva én törtem meg a kínossá váló csendet.

- És akkor most velünk mi lesz? - néztem rá.

- Hogyhogy mi lesz? Együtt leszünk, nem? - mosolyodott el és magához húzott. - Most már ne is reménykedj ,hogy elengedlek.

- Nem is akarom, hogy elengedj - mosolyogtam rá, majd egy csókkal zártuk le az estét, s egymást átölelve aludtunk el immár egy párként.

~E