E-mailben érkezett, Because I know you love me (18+)

Írta: Nono

 Dühösen robogok ki a lakásomból , az esti csendbe. Már kiskorom óta látom azt a fiú , másnéven Harry-t. Mindig ott van ahol nem kéne , és feldúlja az életem. A munkámban sem tudok miatta koncentrálni , és sokszor szotunk vitatkozni. Volt már , hogy megütött , és én is vissza ütöttem , de utána még nagyobb ütések zajlottak le , és nem bírtam. Harry sok fájdalmat okozott már , és ezt nem tudom megakadályozni. A göndör haja, a fekete szeme, és az idővel beszerzett tetoválások a testén...ha nem ismerném mondhatnám , hogy jó pasi , de így. Üti a nőket , és nagyon kegyetlen. Mégis valamilyen hatással van rám, amit nem tudok megmagyarázni...Senki nem látja , csak ha Ő akarja, s ez úgyan így van az érintéssel. De ellenem , nem tud semmit bevetni...tudja , hogy egy részem benne vagy, így akár mit is csinál , én látom , hallom, s érzem. Szereti ilyesztegetni az embereket, és engem a legjobban. Ahogy elértem a parkhoz , s a könnyeim is eláltak folyni, vissza fele vettem az irányt. Kezemet ökölbe szorítottam , majd besétáltam a házba. A lámpák levoltak kapcsolva , de tisztán emlékszem , hogy felkapcsolva hagytam őket. Probáltam felkapcsolni , de nem ment.

-A francba..- Olyan volt mintha el ment volna az áram. Éreztem a levegőn, hogy ez nem lesz jó. Kint melegebb van mint bent...szokatlan , de tudom Harry hülyéskedik. - H-harry? - órdítóm félelemtől reszketve. - Hagyd abba , ez rohattul de nem vicces..- az ajtó hirtelen becsukódott , én meg ugrottam egy nagyot. Tudom , hogy Harry nem létezik...nem létezik csak kiskori emlék! De mégis akkor , hogy érzem? 

-Nyugi...-suttogva fújom ki a levegőt. - Nem létezik, nem létezik...-mondogatom , újra , s újra. A szemem már megszokta a sötétséget , így némileg látok a sötétben. Meleg lehelletet éreztem meg a nyakamon, persze reflexből azonnal hátra fordúltam. Senki. -Ne játszadozz velem...-órdítom el magam , de mégis a vége halk maradt. A holdfény most végre besütött , s látom Harry az ablak elött áll. Futva siettem az ajtóhoz , de mind hiába. Zárva. Mire megfordultam , Harry közvetlen elöttem áll. Fekete szeme az enyémbe mered , s a félelem most jobban átjár mint, bármikor. hátamat jobban az ajtóhoz nyomom, de nem segít. Harry hozzám simúl , minden porcikája az enyémhez. Elnézek a szemeitől , s becsukom az enyémeim, hátha minden eltűnik. Puha ajkakat érzek a nyakamon , s nedves csókókkal halmozza azt. Kiráz a hideg ahogy kezei a csípőmre téved és erősen markolja , így jobban hozzá nyomódok a lenti részéhez. 

-Tudod , (T/N)...ha akarnál simán elfuthatnál....felkapcsolhatnád a villanyokat...te is tudod...egy részed bennem van! Egy gondolat és vezethetnéd az erőmet...a gondolataimat. ...de nem teszed, mert tudom....hogy szeretsz engem. Szereted ahogy beszélek, ahogy megérintelek...még a fájdalmat is szereted, amit én okozok neked. -suttogja fülembe. 

-Nem igaz...

-Ugyan , ne hazudj nekem - tűr egy tincset a fülem mögé. - de ,főleg ...ne magadnak. Ajka vészesen közeledik az enyémhez , és tudja , hogy igaza van. Éreztem , hogy elgyengülök és átveszi az uralmat felettem. Puha ajka az enyémen landolt , és egy mély csókót ad. Kicsit megharapva alsó ajkam , bejutást nyer a számba. Nyelve harcol az enyémmel , és vesztettem. Kezeim melkasára téved , s egyre lejjeb simítok , majd akaratlanul is bele nyögök a csókunkba. Harry huncutul elmosolyodik , és leveszi pólóját. Míg Ö az arcomat nézi , és a tetoválásaai simítok végig az ujjhegyeimmel. Harrynek a száján kicsúszik egy sóhaj , és felkap. Lábaimat csípője köré fonom, s nyakát kezdem el apró puszikkal illetni , míg ő a kanapéhoz sétál , és gyengéden lefektet. Fölém mászik és leveszi a pólómat. Hasamat puha csókókat lehel majd a számhoz ér. Egy percre megáll , s belenéz a szemembe. Elmosolyodok , ezzel őt is mosolyra kéztettem , majd megcsókól. Kezeim a szűkös gatyályához vándorol és kigombolom. Kicsit elneveti magát , ahogy a gombbal bajlódom.Lehúzom róla ,és ő kibújik belőle. Vissza jött hozzám , és ugyan ezt ő is megtette.Fehérneműn keresztűl simogat ,és én ajkamba harapok , nehogy nyögjek egyet , de nem sikerült. Nyögések , nyögések után következett , majd leszedte rólam az anyagot ,és én is így tettem. Óriási méretétől  , bevallom egy kicsit megilyedtem ,de egyhítette a csókjával amit a számra kaptam. Bepotícionálta magát , majd lassan belém hatolt. Egy fájdalmas nyögés kiszaladt a számon mire Harry megállt. Nehezen lélegzett a nyakamnál ahogyan én is. Kicsit mocorogni kezdek , ezzel késztetve , hogy mozogjon. Lassan mozog, de ez sem a legélvezetesebb. Nem vagyok szűz , de ilyennel még nem találkoztam. A fájdalom átváltozott élvezetté , és többet akartam. Csípőmet Harry fele nyomtam , de ő lefogta.

-Kis mohó! - nyögte majd számra adott egy csókót. Mind a ketten egymás szályába nyögtünk , és Harry gyórsított. Nagyobb , s mélyebbeket lökött amik a G-pomtomat rintették. Körmeimmel Harry hátát karmolásztam , ő meg a nyakamat harabdálta. Egy isteni érzés fogott el , s a hasam alján éreztem , hogy mindjárt végem. Hátam ívbe feszült , és Harry nevét keztem mondogatni.

-Gyerünk , (T/N)! Engedd...- ezzel mind a kezzet egyszerre mendtünk el ,és Harry átölelt. -Szeretlek..-suttogta a szavakat amiket egy Démontól soha nem vártam. A vicces az , hogy ez kölcsönös.

-Én is téged!