E-mailben érkezett, Nem félek többé (18+)

Írta: V. Heni

Hatalmas zajra ébredek. Magam mellé pillantok, és Harry-t látom, aki a zaj ellenére is, békésen szunyókál. Nem akarom felébreszteni, óvatosan kimászom az ágyból, hogy nehogy felkeltsem. Sötét van, nem látok sokat. A nappali felé veszem az irányt. Megvan a zaj forrása; a bejáratiajtó mögül jön. Valaki dörömböl. Kikukucskálok a kulcsjukon, de hiába, nem látok semmit. Az illető egyre jobban veri az ajtót, mire én meghátrálok.

- Ki az? - Kérdezem félve. - Nem jön válasz, tovább veri az ajtót. Befutok a szobába, hogy felkeltsem a barátom.

- Harry? - Hmm? - Valaki dörömböl, mit csináljak, hívjam a rendőrséget?

ugtasson, majd együtt kimegyünk az ajtóhoz. Harry kinyitja az ajtót. Megdöbbenve a részeg apámat látom. Jack Daniels-es üvegét elhajítja, majd beljebb jön.

- Mi? Ki az? - Kérdezi szemét dörzsölgetve. - Megfogja a kezem, hogy megn

y

nem volt köztünk semmi. Hát ez lett belőle. A szülei, és a nővére is elfogadták, hogy összejöttünk, sőt! Meg amúgy is, 19 vagyok, hadd döntsem már el, hogy kivel vagyok, és kivel nem. - Itt lakom. A lányával összeköltöztünk. - Vágja vissza. - Hogy mi? Majd adok én neked! - Gyomorba vágja Harry-t.- Fájdalmában a hasát fogva, a földre rogyik. Felsikoltok. Egy "szánalmasok vagytok, pont összeilletek" mondat után, elhagyja a házat. Harry mellé térdelek, felhajtom a pólóját és megnézem a hasát. Egy "szép" lila folt díszeleg kockás hasán. Gyorsan hozok neki jeget a hűtőből, majd ráteszem azt a foltra.

- Ez mit keres itt? - Mutat Harry-re undorral. - Utálja őt, nem bírja elviselni, hogy együtt vagyunk. Engem bánthat, de Harry-t nem. Ő megadja nekem azt, amit apám nem tudott. Neki a kocsma az élete... Gyűlölöm. Anyám 7 éves koromban elhagyott. Egyedül maradtam, de itt van nekem Harry. Nélküle sehol nem lennék. Csak barátok voltunk, de egyre közelebb kerültünk egymáshoz, többször is lefeküdtünk egymással, de akkor még

Fájdalmában felszisszen. Biztosít róla, hogy jól van. Nem úgy látszik, mintha jól lenne. Felsegítem a földröl, és a hálóba viszem. Óvatosan lefektetem az ágyra. Elkezdek sírni. Nagyon rossz így látni őt, az én hibám az egész. Már rég fel kellett volna jelentenem az idegbeteg, alkoholista apámat. Pár hete is ugyanez volt, csak akkor engem bántalmazott. Tele vagyok kék-zöld foltokkal, de az nem érdekel, csak Harry számít nekem...

Magához húz, és próbál megnyugtatni.

Mélyen beszippantom parfümjének illatát. Imádom ezt a férfias illatot. Hátamat simogatja, miközben én a hajába túrok. Gödröcskéi megjelennek, amit annyira szeretek. Lehúzom róla fehér pólóját, s a földre dobom. Kulcscsontját csókolgatom, majd megcsókolom. Szereti, amikor ezt csinálom vele. A vágytól csillog a szeme. Hasán forró csókokat hagyok, remélve, hogy ez enyhíti a fájdalmat.

Letörli könnyeimet, mellkasához bújok
.

verejtékes. Kisöprök egy göndör tincset az arcából. Légzése hamarosan kiegyenlítődik. Fantasztikusan néz ki. Magára húz, felszisszen a sebe miatt. Megpróbálja lehúzni pólómat, de magállítom. - mi a baj? - Kérdezi réműlten. - Semmi, ez most csak rólad szólt. - Közli velem, hogy mennyire jól csináltam, és hogy fantasztikus vagyok, mire én kipirulok. - De én azt akarom, hogy neked is jó legyen. - Mondja rekedtes hangján. Fölém mászik, hirtelen lekapja pólómat, s az övéhez hajítja. Hmm, szeretem a durva Harry-t. Nem volt rajtam melltartó, hamar nekiesik melleimnek. Maszírozni és szívni kezdi. Mikor megunja, áttér a nyakamra. Rövidnadrágomtól is megszabadít, vele együtt a bugyimat is lehúzza. Szétteszi lábaim

Olyan, mint egy angyal. Akaratom ellenére is, megmarkolom férfiasságát, mire egy nyögés hagyja el telt ajkait. Övével vacakolok, be akar segíteni, de nem hagyom, kényesztetni akarom. Azt akarom, hogy most minden róla szóljon. Megszólal a telefonja, de nem foglalkozik vele, nem veszi fel. Ebből is látszik, hogy fontosabb vagyok neki, mint egy szaros telefon. Lehúzom nadrágját, boxere már nagyon szűkős. Anyagon keresztül dörzsölni kezdem. Megemeli csípőjét, tudom, hogy többet akar, ezért nem vacakolok, leveszem boxerét. Kezem ráhelyezem lüktető férfiasságára, majd húzogatni kezdem fel-le. Ajkai szétnyílnak az élvezettől. Beveszek a számba annyit, amennyit csak tudok. Hirtelen cselekedetemtől hatalmasat nyög.

Megmarkolom golyóit. - Basszus... mindjárt... - zihálja. -

érfiasságát kiveszem a számból, és mellé fekszem. Homloka

Fejét hátrahajtja, szemét becsukja, majd orgazmusa utoléri.
F

at, majd felnyomja két ujját.

- Ahh. - Nyögöm. -

ál. Már majdnem elmegyek, de hirtelen kihúzza ujjait. Fejét a combjaim közé hejezi, s nyalni kezd. Puha nyelvét ki-be húzogatja bennem, ami elképeztő erzés. - Bébi, sikítsd a

Nagyon gyorsan pum
pnevem, ha elmész.- Motyogja. Nem kell sok, már maga a hangja is beindít.

csinálta. Visszavágtam vele. Az este folyamán viccelődtünk, beszélgettünk, és megtárgyaltuk a holnapot is. De most már későre jár, aludnunk kell. Így is lett, hamar az álom vizeire evezünk... Másnap reggel is dörömbölésre ébredünk. Jajj, ne. Most Harry megy megnézn

- Harry! - Kiabálom ziháltan. - Én is elmondom neki, hogy ő is nagyon jól

i, hogy ki az, de én is vele akarok menni, nehogy baj legyen. De nem, nem félek többé az apámtól. Elsétálunk az ajtóig, kikukucskálok, nem az apám, hanem a rendőrség az, tehát kinyitom. De mit akarnak? Beengedem őket, elmagyarázzák, hogy az apámat keresik, mert tegnap betört egy házba. Azt is elmondják, hogy korábban megerőszakolt egy tizenhat éves lányt. Na, itt állt meg az ész. Hogy mi? És én képes voltam őt az apámnak hívni?! Nem, többé nem zaklathat minket. Undorodom tőle... A rendőrök elmentek, később kaptam a hírt, hogy lecsukták azt a személyt, aki megkeserítette az életem. Boldog vagyok, és Harry is az.

- [T/N], szeretnék veled beszélni. - Kiabál Harry a szobából. - Leülök mellé, majd magyarázni kezdd. - Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha elköltöznénk Los Angeles-be? - M-mi? Istenem, annyira szuper lenne. Szeretlek. - Ugrok a nyakába. - Én is szeretlek! - Csókol meg szenvedélyesen. -

Nagyon hiányozni fog Holmes Chapel, de örülök, hogy elmegyünk, mert ide csak a rossz emlékek kötnek. Végre új életet kezdhetek.