Nyaralás (18+)

Directionernek

A pasim családjával elmentem nyaralni. Vagyis nemépp a családjával, hanem a nagynénjével és a gyerekeikkel, Gemma-val és Harry-vel. Gemma-val nagyon jóban voltunk, de az öccse rettentően idegesített. Folyton bepróbálkozott nálam, nem tartotta tiszteletben, hogy van barátom, aki ráadásul az unokatesója.

Brighton-ba mentünk nyaralni, ahol Ben, a barátom sikeresen eltörte a lábát a második napon. Nem akartunk még hazamenni ilyen hamar, ezért megbeszéltük, hogy felváltva leszünk vele. Épp Anne volt a soros, így Gem, Harry és én lementünk a partra. Gemma bement a vízbe, én pedig kifeküdtem napozni.

- Csatlakozhatok? - hallottam meg magam mögül egy mély hangot. Lassan felnéztem és amikor megláttam, hogy ki az, vissza is tettem a fejemet a törölközőre.

- Nem. - mondtam unottan.

- Ne legyél már ilyen. - heveredett le mellém. - Bekenjem a hátad? - suttogta a fülembe.

- Ne. - mondtam ugyanúgy unottan.

- Szóval igen? Oké. - örvendezett, majd hallottam a naptejes flakon kattanását.

- Kopj már le rólam! - ültem fel hirtelen. - Fogd már fel, hogy én Ben-el vagyok. - mondtam neki dühösen, majd felálltam és megindultam egy kisebb erdő felé a törölközőmmel. Egy kietlen partszakaszon voltunk, körülvett minket az erdő.

Éppen beértem a fák közé, amikor valaki megragadta a karomat és a mellkasához rántott. Meg se lepődtem, hogy Harry volt az, aki erősen szorított magához.

- Mit kell tennem, hogy észrevegyél? - dörmögte a fülembe.

- Ó, az észrevételen már túl vagyunk. Már az idegesítő zónánál tartunk. - mondtam, majd próbáltam szabadulni tőle, de nem engedett.

- Kérlek. Csak egy esélyt kérek. - suttogta a fülembe, majd a nyakamra tapadt. Erősen szívta a bőrömet, ilyet még sose csinált, általába maradt a csajozós dumáknál. Nem tagadom, nagyon jól esett, amit csinált. Nem bírtam ki nyöszörgés nélkül.

- Ne csináld... ezt! - nyögtem ki nehézkesen.

- Tudom, hogy akarod. - dörmögte a fülembe, majd kivette a kezemből a törölközőt és leterítette a földre. Lassan hanyattfektetett és rámfeküdt. Szenvedélyesen ajkaimra tapadt, én pedig azonnal visszacsókoltam. Nem bírtam ki, remekül csókolt, jobban, mint Ben.

Hátranyúlt és miután kikapcsolta a fürdőruhafelsőmet, levette rólam. Csillogó szemekkel nézte melleimet, majd a kezeivel lefogta az én kezeimet, a száját pedig a bal mellemre tette. Rátapadt és szívogatni, csókolgatni kezdte, ami belőlem halk nyögéseket csalt ki. Miután elég keménynek vélte, áttért a másikra és azzal is ugyan azokat megcsinálta. Éreztem, ahogy nedvesedem,ő pedig miután végzett a melleim kínzásával, apró csókokat hagyott a hasamon és elengedve az egyik kezemet, lenyúlt a bugyimhoz és lerántotta rólam. Elkezdte középpontomat dörzsölgetni, amitől nyögések szakadtak ki a számon.

Szánalmasnak éreztem magam, amiért hagytam, hogy ezt tegye velem. A barátom betegen fekszik, én pedig megcsalom őt, ráadásul az unokatesójával.

Könnyek szöktek a szemembe, az első csepp pedig le is folyt az arcomon. Amint észrevette ezt Harry, felhúzódott hozzám és letörölte az arcomat.

- Mi a baj? Ugye nem én bántottalak? - kérdezte kétségbeesetten.

- Ezt nem csinálhatjuk. - szipogtam. - Nem tehetjük ezt Ben-el. Megbízik bennünk.

- Te pedig nem csinálhatod ezt velem. Amióta ismerlek, rád várok. Szeretlek és tudom, hogy te is engem. - mondta ki a szemembe nézve és éreztem, hogy igazat mondd.

- Én... azt hiszem, hogy én is sze-szeretlek. - motyogtam halkan, kissé bizonytalanul. - De akkor se csinálhatjuk ezt. - törtem ki ismét.

- Pedig ezt fogjuk csinálni. - dühödött be, majd lerángatta a fürdőgatyáját és hirtelen belémhatolt. Fel akartam sikítani, hogy megijedjen és békénhagyjon, de ehelyett egy nyögés szaladt ki a számon, ugyanis egyáltalán nem fájt. Gyorsan mozgott, közben végig az arcomat nézte. Ben-el sosem volt ilyen jó, pedig vele akartam, Harry-vel nem. Vagyis most már nem bántam volna, ha örökre így maradunk, de a hasamban lévő görcs nem így gondolta, ezért egy földöntúli érzés futott át rajtam, az pedig tetézte, hogy megéreztem magamban Harry örömnedvét. Egy mélyet felnyögött, majd rámzuhant.

- Többé nem engedlek el! - motyogta halkan a fülembe.

- Mi lesz Ben-el? - kérdeztem vissza.

- Felejtsd már el Ben-t! - morrant rám. - Te az enyém vagy és nem érdekel senki se!

Ajkait hirtelen az enyémekre tapasztotta és egy pillanatig azt hittem, hogy addig fog csókolni, amíg el nem felejtem Ben-t.

Ben-el amint visszamentünk a szállásra, szakítottam. Megmondtam neki, hogy Harry-t szeretem és bár kicsit nehezen, de elfogadta, Harry-vel pedig azóta is együtt vagyunk.

Brittany