Költözés (18+)

H. Edinának


A laptopom előtt ültem, amikor valaki kopogtatott.
- Ki az? - szóltam ki. Lassan nyílt az ajtó, majd megjelent a legjobb barátom, Liam. A laptopot letettem az asztalra és rögtön odarohantam hozzá. - Liam, szia!
A nyakába ugorva öleltem meg. Ő az egyelten, és egyben legjobb barátom. Bármikor számíthatok rá. Nem bírnám ki, ha elveszíteném.
- Szia! Csak azért jöttem, hogy szóljak, pár napig nem tudunk találkozni, mert költözünk, és...
- Várj - vágtam a szavába. - Mi?! Költöztök?
- Igen, de...
- Ne! Ssss - hallgattattam el. Behúztam a szobámba, becsuktam az ajtót és leültettem az ágyra, majd mellette foglaltam helyet. - Nem akarom, hogy elmenj.
- De én...
- Liam, inkább ne - ismét nem hagytam, hogy befejezze. Akkor éreztem meg igazán, hogy belehalnék, ha elveszíteném. Legalább tudnia kell, hogy többet érzek iránta a barátságnál.
Megfogtam a tarkóját és megcsókoltam. Éreztem, ahogy meglepődik, de rögtön visszacsókolt. A szobában hirtelen olyan meleg lett, hogy ablakot kellett volna nyitni, mielőtt még megsülnénk.
Forró csókunk közben elölről az ölébe ültem, eközben ajkaink egy percre sem váltak el egymástól. Elkezdtem kicsit mozogni, hogy felizgassam, ami hamarosan sikerült is. Nadrágja dudorodni kezdett. Az ajkamba harapva lemásztam róla és lekaptam a pólómat. Csillogó szemekkel nézte a tetteimet, ami engem csak bátorított. Gyorsan a nadrágomat is letoltam magamról, majd visszaültem az ölébe. Beletúrtam a hajába, miközben a nyakát leptem el apró csókokkal.
- Ah, Istenem - suttogta, majd kezét végigvezette a hátamon, egészen a fenekemig. Testemmel hozzásimultam, mire halkan felnyögött. Lassan levettem róla a pólóját, és ahogy megláttam a felsőtestét, elállt a szavam. - Tetszik? - búgta halkan a fülembe.
- De még mennyire - suttogtam, majd ismét megcsókoltam. Végigsimítottam a bicepszén, majd megmarkoltam és hanyatt döntöttem. A nyakától kedve lefelé haladva apró puszikat hagytam testének nagy részén, majd mire nadrágjához értem, az már teljesen szűk volt. Elmosolyodtam a látványon, majd elkezdtem kigombolni az övét. Közben ügyeltem arra, hogy minél többször érintsem péniszét.
- Kérlek, Edina - zihált. Szinte megsajnáltam, így gyorsan lehúztam a nadrágját és elhajítottam a szoba egyik sarkába. Megfogtam fekete boxerének a szélét, és levettem róla azt is. Méretét látva pár pillanatra lefagytam, de mikor megfogta a tarkómat, magamhoz tértem. Bekaptam annyit, amennyit tudtam és keményen szopni kezdtem. Elengedte a tarkómat, és hagyta, hogy én csináljam.
Egyre hangosodó nyögése arra késztetett, hogy csináljam gyorsabban.
- Azt a rohadt... - kiáltott fel, majd a számba élvezett, amit gondolkodás nélkül lenyeltem. Mosolyogva nézett rám, majd felült és megcsókolt. - Irtó jó voltál.
Egy hirtelen mozdulattal kikapcsolta a melltartómat, a pántot lehúzta a karjaimon és az anyagot ledobta a földre. Megmarkolta hatalmas kezeivel a melleimet és masszírozni kezdte őket. Kéjesen nyögdécseltem, miközben hanyatt fektetett, és fölém kerekedett. Ebben a pózban folytatta tovább a kényeztetést.
Egy idő után ezt megunta és a nyakamat kezdte el szívni, harapni, miközben ujjait a lábaim közé vezette. Megremegtem, ahogy benyúlt a bugyimba és simogatni kezdett.
- Liam - csúszott ki a neve a számon, mire hirtelen feltolta két ujját. Gyorsan mozgatni kezdte ki-be, miközben a nyakamat még mindig szívogatta. Hamarosan éreztem, hogy az alhasam lüktetni kezd, ezt Liam-nek is jeleztem a nevének nyögésével. Gyorsított a tempón, majd egy sikoly kíséretében elmentem.
Letolta rólam az utolsó ruhadarabot, a bugyit is, majd felhúzott és széttett lábaim közé fészkelődött. Kicsit féltem, hogy mérete miatt fájni fog, de nem hátráltam meg. Szerettem Liam-et, és érezni akartam őt.
- Mehet? - kérdezte. Hevesen bólogattam, majd lassan belém tolta magát. Azt hittem, hogy durva lesz, de nem. Nagyon gyengéd és figyelmes volt.
Pár perc múlva elkezdett gyorsítani a tempón. Lábaimat a levegőbe emeltem, így beljebb tudott hatolni, s mindketten jobban élvezhettük. Feje a nyakam mellett volt, amit ki is használt. Folyamatosan puszilgatta és szívta a bőröm. Egyik kezemmel a hajába túrtam, míg másikkal a hátát karmolásztam.
- Kiáltsd a nevem, ha elmész - préselte ki a fogai között a szavakat. Bólintottam, s hamarosan éreztem, hogy a hátam ívbe feszül.
- Ah, Liam! - szinte sikítottam, majd ő is egy nyögés mellett elment. Pár levezető tolás után kicsúszott belőlem, és mellém feküdt. Magunkra húztuk a takarót, miközben próbáltunk egyenletesen lélegezni.
Tekintetünk találkozott, mire pár másodperc múlva elnevettük magunkat. Egyikünk se gondolta volna, hogy valaha idáig eljutunk.
- Szeretlek - mondtam neki.
- Én is téged - mosolyodott el, majd magához húzott. Fejemet a mellkasára tettem, s hallottam szívének heves dobbanásait.
- Nem akarom, hogy elköltözz. Pont most nem.
Liam halkan felnevetett, mire felemeltem a fejemet és értetlenül néztem rá.
- Csak pár utcányira költözünk, ráadásul hozzátok közelebb.
- Mi? - ráncoltam a homlokomat. - És ezt miért nem mondat?
- Először nem adtál rá lehetőséget, aztán nem akartam elrontani a pillanatokat - mosolygott.
- Akkor ez azt jelenti, hogy...
- Igen, együtt lehetünk - mondta boldogan, majd a tarkómnál fogva közelebb húzott magához és megcsókolt.

~E

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése