Más ölelő karjaiban 2.

Írta: Boo Dark

Lektorálta: Brittany Carter

Már vagy fél éve, hogy sírva rohantam el Jared-től és kötöttem ki Harry ágyában. Akkor még egy hét után volt egy kicsi kétség bennem, hogy talán rosszul döntöttem, de mikor Harry rám mosolyog és megcsókol, a kételyeim elfoszlanak és helyükbe lépnek a pillangóim. Aztán jött a sok támadás (persze pozitív és negatív), amik hidegen hagytak, de egy között ott volt az a név, amit soha az életembe nem akartam viszont látni. Jared Floyd. Persze Harry akkor is mellettem volt és megnyugtatóan simogatott, mikor én el akartam menekülni, vagy éppen sírógörcsöt kaptam. A sebeim, a foltok és a hegek is kezdenek szép lassan begyógyulni, aminek igazán örülök. Egyedül azok kötöttek ahhoz az állathoz, na meg persze a fájdalom. Ennyi. Semmi több. Már vagy fél éve, hogy ennek az egész rémálomnak vége. Új életet kezdhetek egy olyan emberrel, akiről tudom, hogy szeret, megvéd, nem aláz meg és ami a legfontosabb: "Örökkön örökké veled maradok!". Ez az a mondat, amit mindig mond nekem. Ami olyan jól esik. Ami arra késztet, hogy a szívem gyorsabban verjen a megszokottnál, a pulzusom a magasba szökjön és a pillangó barátaim őrült módjára repkedjenek a hasamba. És, hogy el ne felejtsem említeni. Ott vannak még a srácok. Eleanor és Perrie, akiknek mindent elmondhatok és olyanok lassan, mintha tesóim lennének. Ott van Zayn. A tesóm, testőröm és egyben a legjobb barátom is. Miután bejelentettük Harryvel, hogy együtt vagyunk, elmondta hogy tudta, hogy mind a ketten érzünk egy kicsi szerelmet egymás iránt és ezért küldött Harryhez. De amúgy meg aludhattam volna ott is. Liam, Niall és Louis akik meg ebben az egészben csendes társak voltak. Hmm jó tudni...

Kicsengettek az utolsó órámról. Sietősen pakoltam el a könyveimet a táskámba, a tanárnak jó hétvégét kívántam és már mentem is ki a teremből. A folyosón a szekrényemből is kipakoltam és lépteimet gyorsabbra vettem. A hatalmas üvegajtót kilöktem és rohantam is ki rajta. Harry a kapuban várt és szívdöglesztő mosollyal az arcán ültetett be a kocsiba.

- Szia, szívem! - csókolt meg. Belemosolyogtam a csókunkba, mikor hatalmas tenyereit éreztem meg a fedetlen combomon -mivel szoknyát vettem fel, egy kockás inggel- és kicsit ráharaptam az alsóajkára, mire morgott egyet.

- Szia! - mosolyogtam, majd az ablakon keresztül néztem az elsuhanó fákat, bokrokat és a házakat. - Öhm... hova megyünk? - kérdeztem, mert nem volt ismerős az út.

- Hosszabbik úton. - nyelt egyet és a kezét még feljebb tolta, teljesen a bugyimig. Mutató ujjával anyagon keresztül kezdett izgatni. Számba haraptam, hogy elfojtsam apró sóhajaimat, nyögéseimet. Hirtelen gondolattól vezérelve két kezem az övéhez vezettem és kicsatoltam, majd a Calvin Klein alsójából kivettem, a már ágaskodó szerszámát. Hatalmasat nyelt. Mosolyogva vettem kezembe és markoltam rá, mire aprót nyögött. Kuncogva hajoltam le és bekaptam annyit, amennyit csak bírtam, míg a többit kezemmel kényeztettem. Gyorsan, könyörtelenül kezdtem szopni. - Azt akarod, hogy karambolozzunk? - kérdezte meg, miután megtalálta hangját.

- Veszélyesen élni tudni kell. - mosolyogtam, majd folytattam cselekedeteimet. Éreztem, ahogyan alattunk az autó gyorsabban kezd menni a megengedettnél. Harry egy hatalmasat nyögött és már el is élvezett. Az utolsó cseppig lenyeltem, majd kényelmesen visszahelyezkedtem az ülésbe és néztem Harryt. Elfehéredett ujjakkal szorította a kormányt és próbált egyenletesen levegőt venni. Az autó lassított, majd kiszálltunk, ugyanis Hazz leparkolt a ház előtt. A kulcsot remegő kézzel nyomta a zárba és nyitotta ki az ajtót. Csuklómnál fogva rántott be, majd miután gondosan zárta be azt, a falnak nyomva csókolt meg vadul, de még is szenvedélyesen.

- Megbolondítasz. - mondta. - Te meg akarsz őrjíteni? - homlokát enyémnek nyomta. Megráztam fejem. - A mini szoknya a kedvencem. - suttogta, szinte már a számra és gyorsan csókolt meg. Mintha bármelyik pillanatban felrobbanna a világ és még egy utolsó csókot ad, mielőtt meghalunk. Megfogta az ingemet, majd a gombokat leszakítva róla nyitotta szét a felsőm, ezáltal a felső testemre rá látott. Rózsaszín, fekete csipke melltartómat látva megnyalta száját, majd a nyakamra tért rá és az szívta, harapta. Én pedig sóhajtoztam és vergődtem a mellkasa és a fal között. Kezeim életre keltek és ismét levettem a nadrágját. Harry a combom alá nyúlt, én pedig ugrottam egyet és máris az ölébe voltam. Öles léptekkel indult el a lépcső felé, majd kettesével szelve a fokokat, már a hálószobában is voltunk, aminek az ajtaját lábával csapta be. Hátam a hideg falnak nyomta és úgy csókolgatott tovább. Most a felsőjét vettem célba. Az alját felhúzva -ügyelve, hogy egyre többször érintsem felsőtestét- vettem le róla felsőjét. Ezalatt ő sem tétlenkedett. Szoknyámat lehúzta rólam és ledobott az ágyra. Fölém mászott és kajánul elvigyorodott. - Imádom ezt a szettet, de nélküle sokkal jobb vagy. - mondta, mire a bugyimat egy rántással már el is távolította, majd erre a sorsra jutott a melltartóm is. Két ujját megnyalta, a lábaimat szétnyitotta és már el is tüntette bennem őket. Nem bírtam tovább, egy hatalmasat nyögtem, ami Harry-ben még jobban fokozta a vágyat. Szemei már sötétek voltak. Két ujja mellé csatlakoztatott még egyet és már a nyelve is bevetette magát. Nyögtem és vonaglottam alatta. Alhasamban éreztem azt a már jól ismert görcsöt és jeleztem is szerelmemnek a neve nyögésével.

- Harry. - ordítottam, amikor elmentem. Teljesen kinyalt, majd fölém kerekedve egy puszit nyomott az arcomra. Lábaimat a csípője köré fonva fordítottam helyzetünkön. Alsóját eltávolítva fogtam meg, a már ismét kemény farkát és bekaptam az egészet. Egy öblös nyögéssel jelezte élvezetét. A takarót markolta, míg én könyörtelenül szoptam.

- [T/N], mind-járt. - nyögte, de mire kimondta, el is élvezett. Miután lenyeltem mindet, fölé másztam és ráültem farkára. Mind a ketten hatalmasat nyögtünk, majd elkezdtem őrületes tempóba lovagolni rajta. Gyorsan ugráltam, néha-néha nyolcasokat és köröket írtam le csípőmmel, miközben hatalmasakat nyögtünk. Kezdtem fáradni és ezt valószínű, hogy Hazz is látta, mert egy gyors fordulással már ő volt fölöttem. Gyorsan és mélyeket lökött. Lábaim a derekán voltak, így mélyebbre tudott menni bennem. - Nyögjél csak hangosan. Tudja meg mindenki, hogy milyen délutánod van velem. - mondta, ezzel még jobban beindított. Engedtem kívánságának. Szinte sikítottam. A hátam ívbe feszült és miközben farka köré élveztem, a hátát kezdtem el karmolászni, mire ő is elment. Pihegve, levegő után kapkodva néztük egymást. Harry kihúzódott belőlem és magához vont, miközben betakart. - Szeretlek. - suttogta.

- Én is. - néztem fel rá. Épp meg akartam volna csókolni, mikor csengettek. Sóhajtva másztunk ki az ágyból. Harry adott egy rövidnadrágot és egy kék inget, ő meg egy boxert vett fel és kézenfogva indultunk el kinyitni az ajtót. Ott elváltam Harrytől és a konyhába mentem.

- Csókolom, Clara néni, tessék mondani, miért jött. - hallottam Hazz hangját.

- Harry, drágám furcsa hangokat hallottam. Jól vagy? Nem bántott senki? - hallottam az aggódó hangot. Elindultam feléjük.

- Jó napot, Clara néni. - mosolyogtam. Harry egyik kezét átlendítette vállamon.

- Szervusz, kedvesem. - mosolygott megvilágosodva a szomszéd néni. - Bocsánat a zavarásért, én már megyek is. - köszönt el. Harry becsukta az ajtót és elröhögtük magunkat.

- Talán nem kellett volna annyira hangosan. - mondtam, még mindig nevetve. Harry csak közelebb jött és megcsókolt.