Kirándulás (18+)

O. Dórának

A legjobb barátommal, Louis-al elmentem kirándulni a közeli erdőbe. Nyári szünet volt, szerencsére ilyenkor éjjel is húsz fok körül van, ezért fázni nem fogunk. Felállítottuk mindkét sátrat és mikor eljött az éjjel, épp aludni akartam, mikor furcsa hangokat hallottam. Nagyon megijedtem, kicipzároztam a sátort és átfutottal Louis-éhoz. Kinyitottam és felkapcsoltam az elemes kislámpát, majd elkezdtem lökködni Louis-t, hogy keljen fel.

- Na, mi van? - nyitogatta fáradtan a szemeit.

- Valami van odakint. - mondtam idegesen.

- Biztos csak egy kisállat. A környéken nincs semmi veszélyes. - mondta unottan. - Menj vissza és aludj. - húzta a takarót magára.

- De félek. - motyogtam. Felsóhajtott és megemelte a takarót. Halvány mosollyal bemásztam mellé. Szorosan magához ölelt én pedig a nyakába fúrtam az arcomat. Lekapcsolta a villanyt és pár perc múlva csak az egyenletes szuszogását hallottam. Már én is majdnem elaludtam, amikor puha ajkakat éreztem az enyémeken. Nem nyitottam ki a szemeimet, tettettem, hogy alszok. Louis óvatosan puszilgatta a számat. Nem értettem, miért csinálja, tudtommal a legjobb barátok nem szoktak csak úgy csókolózgatni...

Kicsit résnyire nyitottam a számat, de nem feltűnően. Most már rendesen megcsókolt, nyelvével mégjobban szétfeszítette ajkaimat, mire nem bírtam magammal, belenyögtem a szájába és beletúrtam a hajába.

- Te... te fent vagy? - dadogva húzódott el és kínjába vakargatta a tarkóját.

- Csodálkozol? Nem mindenki tud úgy aludni, hogy a legjobb barátja a szájában matat. - mondtam úgy, mintha felháborítana, de igazából már régóta szerettem Louis-t úgy, mint egy pasit és nem barátot.

- Én... én nem is értem, hogy... hogy miért csináltam. - szabadkozott azonnal. - Ne haragudj, én nem akartam, én...

Nem hagytam, hogy tovább mentegesse magát, hanyattlöktem, ráfeküdtem és hevesen megcsókoltam. Először a döbbenettől nem reagált, de aztán kezét felvezette a fenekemre és megmarkolta, közben pedig visszacsókolt. Vadul téptük egymás ajkát, miközben én a haját túrtam, addig ő lehúzta a rövidnadrágomat és úgy markolgatta a fenekemet. Pólót szerencsére nem viselt, csupán egy boxer takarta előlem el, ezért elszakadtam ajkaitól és a nyakára tapadtam. Erősen szívtam, de ő ezt nem bírta, ezért fordított a helyzeten és lerántotta a pólómat, ami alatt nem volt semmi. Hatalmas vigyorral vette tudomásul, majd bal mellemre tapadt ajkaival, másikat pedig kezével masszírozta. Érintései halk sóhajokat csaltak ki belőlem, ami igazán tetszett neki. A kezével tovább simogatott, de a szájával elszakadt tőlem. Végigpuszilgatta a hasamat és kicsit beleharapott a bőrömbe. Megrándultam és éreztem, hogy már csöpögök. Louis egyik kezével még mindig a mellemet fogta, a másikkal pedig lerántotta a bugyimat. Mindkét kezével elengedett és a fejem mellett megtámaszkodott, majd hevesen megcsókolt. Nyelveink küzdöttek egymáséival, közben leügyeskedte magáról a boxert. Látatlanba előkereste a pénztárcáját és kivett belőle egy gumit. Felhúzta magára, kicsit simogatta a bejáratomat, majd tövig belémhatolt. Elszakadtam ajkaitól, egyszerre a kéj jelentkezett, ezért elsikítottam magam. Azonnal gyorsan kezdett bennem mozogni, az erdő a hangos nyögéseinktől és a sikolyaimtól visszhangzott. Még jó, hogy ilyenkor senki nem jár erre, mert még a végén azt hinnék, hogy kínoznak valakit. Lényegében kínzott, az erős lökéseitől már a mennyekben voltam. Pár pillanatig lassú volt, majd ismét begyorsított. Ezzekkel a változó lökésekkel egyre közelebb taszított addig a bizonyos pontig.

Amikor éreztük, hogy már nem kell sok, ismét kicsi, de erős lökésekkel ostromolt, majd ajkait enyémekre tapasztotta és egymás szájába értük el a végső kielégülés. Pár percig pihegett még rajtam, majd kicsúszott belőlem és mellém gördült. A takarót magunkra húzta és magához ölelte nedves, kifáradt testemet.

- De régóta vártam erre. - sóhajtott fel mosolyogva és egy csókot nyomott ajkaimra.

- Én is. - bújtam bele csókunk után a mellkasába.

- Akkor ugye lesz ennek folytatása? - kérdezte halvány mosollyal, kissé idegesen.

- Barátság extrákkal? - vigyorogtam fel rá.

- Nem, annál sokkal több.

- Barátság extra-extrákkal? - viccelődtem, mire ő megbökte az orromat a mutatóujjával.

- Bolond vagy. - nevetett fel. - Légy a barátnőm. - nézett komolyan a szemembe.

- Az vagyok. - mosolyogtam ártatlanul.

- Nem. A barátnő-barátnőm legyél, ne a barát-barátnőm. - magyarázta el teljesen értelmetlenül azt, amit elsőre is megértettem.

- Csak szívatlak. - nevettem fel. - Leszek a barátnő-barátnőd. - csókoltam meg, majd poénkodtunk még pár percig, utána pedig együtt tértünk át az álomvilágba.

Brittany