Viviánának
"A híres énekes egy interjúban árulta el, hogy nincs barátnője, ezzel megcáfolta az alaptalan pletykákat." - eddig olvastam, ezek után sírva összecsaptam a Laptop-omat és az ágyra borultam. Mi az, hogy nincs barátnője? Akkor én mi vagyok? Pedig pont az interjú előtt még amiatt hívott, hogy, ha megkérdezik erről, akkor mit mondjon, én pedig mondtam neki, vállalja fel. Erre letagad.
- [T/N], keresnek. - kiáltott be anya.
- Nem érdekel senki! - ordítottam vissza és tovább sírtam.
- Még én se? - nyitódott a szobaajtó és az a személy állt ott, akit perpillanat elásnék jó mélyre.
- Főleg te nem. - vetettem oda undorral a hangomban. Hason feküdtem, Harry pedig odajött hozzám és a hátamat kezdte simogatni.
- Mi a baj, kicsim? - kérdezte halkan. A becézésre felkaptam a fejemet és lelöktem magamról a kezét.
- Kicsim? Én nem vagyok a kicsid! - szinte köptem a szavakat és haragos tekintettel néztem az értetlen arcát.
- Mi a francról beszélsz? A barátnőm vagy tudtommal. - mondta zavarodottan.
- Ó, igen? A barátnőd? És ezt mások is tudják? - kérdeztem szarkasztikusan.
- Most már tényleg nem értem, mi a bajod. - nézett egyre értetlenebbül.
- Nézd meg, ez a bajom. - nyitottam ki a Laptop-ot és az orra alá dugtam. Pár másodperc alatt végigfutotta a sorokat, majd félretette a gépet és bűnbánó tekintettel vizslatott.
- Sajnálom. - csak ennyit mondott, nekem viszont ez édes kevés volt, válaszokat akartam.
- Nekem nem a sajnálatod kell, hanem a magyarázat! - mondtam dühösen. - Még fel is hívtál azelőtt a tetves interjú előtt, hogy mit mondj, erre pont az ellenkezőjét mondod? - szinte már kiabáltam. - Szégyelsz? - kérdeztem halkan, félénken és szomorúan.
- Mi? Nem! Dehogy! - tiltakozott azonnal és közelebb húzódott. - Csak Liam és Danielle pont aznap szakítottak és a gyűlölködő üzenetek miatt, mert Dani már nem bírta. Nem akartam, hogy nekünk is ez legyen a sorsunk. - tette kezét az arcomra és lágyan cirógatta.
- Egyszer úgy is elkell mondanod, nem? Hiszen nem bujkálhatunk örökre. - motyogtam.
- Tudom, de előtte ezt rendesen át akartam veled beszélni. A következő interjúban elmondom, csak kérlek ne haragudj. - hajolt közelebb és egy puszit lehelt könnyes arcomra.
- Esküszöl? - kérdeztem halvány mosollyal.
- Esküszöm, kicsim. - vigyorodott el a becézésen, amitől nekem is nagy mosoly került az arcomra. Ajkaimhoz hajolt és lágy csókot nyomott rájuk. Amikor látta, hogy nem húzódok el, számra tapadt. Gyengéden kóstolgatott, majd mikor szétnyitottam ajkaimat, nyelvét becsúsztatta a számba és táncra ösztönözte az enyémet. Nem durvultunk, egy ilyen veszekedés után nem is lenne jó a vadság.
Hirtelen elhajolt tőlem, a Laptop-ot feltette az éjjeliszekrényre, majd az ajtóhoz ment és bezárta. Visszajött hozzám, végigdöntött az ágyon és ismét megcsókolt. A pólója alá nyúltam és úgy simogattam a hátát. Elszakadt ajkaimtól, lekapta a felsőtestét takaró anyagot, majd kicsit megemelt és az én pólómat is lekapta. Már csak egy bugyi és egy rövidnadrág volt rajtam, ugyanis egész nap pizsamában terveztem lenni.
Harry észveszelytően rámmosolygott, amikor meglátta, hogy nincs rajtam melltartó. Ajkait rátapasztotta egyik mellemre, én pedig nemtudtam visszatartani egy halk nyögést.
Már többször voltunk együtt, de mindig tud valami olyat csinálni, amitől nem csak jó, hanem különleges is lesz az együttlétünk.
Ajkai elváltak mellemtől és a boxert kivéve mindent levett magáról, rólam pedig a rövidnadrágot és a bugyit is lehúzta. Kezét levezette kettőnk közé, de mielőtt hozzámérhetett volna, elrántottam a kezét.
- Téged akarlak. - suttogtam. Halványan elmosolyodott, majd levette a boxerét és a bejáratomhoz pozícionálta magát. Határozottan belémhatolt, mégis gyengéd és törődő volt. Lassan mozgott, nem akarta elsietni és ez tényleg így volt jó. Halkan nyöszörögtem, de néha egy-egy hangos nyögés is kiszaladt elnyílt ajkaim közül. Próbáltunk halkak lenni, nem hiányzott, hogy anya bármit is meghalljon, de úgy nehéz volt, hogy Harry hol csókolgatott, hol masszírozta a melleimet. Cserébe én lehúztam magamhoz a fejét és a nyakára tapadtam. Erősen szívtam, pluszba pedig a hátát kezdtem karmolászni.
- Jézusom, megőrülök. Hagyd abba! - nyögte erőtlenül a fülembe Harry és gyorsabb tempóra kapcsolt. Tudtam, hogy az, hogy a nyakát szívom és karmolászom a hátát, kikészítí, ráadásul ezt még az is fokozta, hogy bennem mozgott. Hirtelen erősen beleharapott a nyakamba, még gyorsabb tempóra kapcsolt és éreztem, ahogy megvonaglik bennem és egy elég hangos nyögéssel belémélvezett. Ahogy megéreztem a nedvét, én is átadtam magam a mindent elsöprő érzésnek és egy kis sikolyt is kiengedtem magamból.
- Tudom, hogy mit csináltok és csak annyit mondok, hogy védekezzetek! - kiabált be anya az ajtón, majd hallottuk a cipője kopogását, ahogy továbbment. Egyszerre tört ki a nevetés belőlünk, ha nem védekeztünk volna anya már így is későn szólt, de szerencsére fogamzásgátlót szedek.
- Remélem már tényleg nem haragszol. - mosolygott kisfiúsan, majd magunkra rántotta a takarót és szeretetteljesen hozzám bújt.
- Nem. - vigyorogtam és a tincseit kezdtem simogatni.
- Szeretlek, kicsim. - kuncogott és a megnevezésen én is elnevettem magam.
- Én is szeretlek. - csókoltam bele a nyakába.
Estig beszélgettünk, utána pedig együtt tértünk át az álomvilágba.
Brittany
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése