Főiskola? Na ne! (18+)

K.V.-nek

írta: Brittany

Izgatottan rohantam át a legjobb barátomhoz. Kopogtattam kettőt az ajtón, majd benyitottam. Anyukája a kanapén ült, két puszival köszöntött és mondta, hogy a szobájában van. Halkan benyitottam, mivel korán volt, gondoltam, hogy alszik. Félmeztelenül - legalábbis remélem - feküdt, derekáig lecsúszott takaróval, hason. Kezeivel a párnát szorongatta, halkan szuszogott. Nem akartam gonosz lenni - pedig megfordult a fejemben, hogy üvöltve ráugrok - ezért halkan odalépdeltem az ágyhoz és letérdeltem mellé. Beletúrtam szőkésbarna hajába és az arcához hajoltam. Elkezdtem puszilgatni, közben masszíroztam a fejbőrét. Hirtelen felnyögött és a szempillái is megrebbentek. Ajkai mosolyra húzódtak, elengedte a párnát, majd váratlanul megragadta a derekamat és felrántott magára. Megfordult, így fölöttem támaszkodott, ajkai eszméletlenül szép mosolyra húzódtak, miközben én már fuldokolva nevettem.

- Nem illik ám másokat felkelteni. - morogta a fülembe reggeli rekedtes hangján.

- Még akkor se, ha fontos dolgot akarok elmondani? - hagytam abba a nevetést és kiskutya szemekkel néztem rá.

- Akkor se. - nyomott puszit az orromra. - De tudod mit? Ilyen ébresztéssel máskor is jöhetsz. - vigyorgott szemöldökhúzkodva.

- Pedig többet nem jövök. - mosolyodtam el halványan.

- Miért? - kérdezte értetlenül.

- Felvettek a Standford-ra. Amerikába költözök. Hát nem nagyszerű? - örvendeztem, Niall viszont egyáltalán nem mosolygott. Legördült rólam majd felült az ágyon és meredt maga elé.

- Nem mehetsz el! - tört ki pár perc múlva hangosan, majd felpattant és idegesen kezdett járkálni a szobában.

- Miért? - értetlenkedtem most én. - Ez egy hatalmas lehetőség. - mondtam azonnal.

- Miért nem szóltál, hogy jelentkeztél? - vont kérdőre. Nem is figyelt arra, amit az előbb mondtam neki.

- Nem hittem volna, hogy bekerülök. Száz diák közül csak hatot vesznek fel. - motyogtam halkan, de büszkén.

- Akkor is szólhattál volna! - kiáltott rám, amitől összerezzentem. Nem értettem mi baja lehet. - Elvileg legjobb barátok vagyunk. Illene elmondanod mindent! - kiabált még mindig. Én is felpattantam és eléálltam.

- Attól, hogy barátok vagyunk, még nem parancsolsz nekem. - mondtam indulatosan és kezemet mellkasára tettem, hogy eltoljam magamtól és elmehessek. Megragadta csuklómat, elrántotta onnan a kezemet és szorosan megölelt.

- Ne haragudj. - motyogta a fülembe, néhányszor megcsókolta a nyakamat, amit nem értettem, de nem szóltam, mert nagyon jól esett. Bőröm bizseregni kezdett és nagyon melegem lett. - Csak azért akadtam ki mert nem akarlak elveszíteni. - suttogta és újra visszatért a nyakamhoz. Most már nemcsak puszilgatta, hanem gyengéden harapdálni is kezdte és szívogatta az érzékeny területeket. Nagyokat sóhajtoztam, majd felvezettem egyik kezemet a hátán és beletúrtam a hajába. - Szeretlek. - nyögte ki érzékien.

- Jaj Niall, én is szeretlek. - motyogtam elérzékenyülve, a sírás szélén állva.

- De... én nem barátilag szeretlek. - dadogta félve, nagyon halkan, szinte nem is hallottam, pedig szája a fülemnél volt. Eltoltam magamtól egy kicsit, nagy szemekkel néztem rá, de ő csak lehajtott fejjel szipogott.

- Ni-Niall... - dadogtam most én, mire ő alulról rámsandított. - É-én..

- Ne! - tolt el magától. - Nem akarom hallani, hogy azt mondod, hogy csak barátként tekintesz rám. - rázta a fejét szomorúan. - Most inkább kérlek menj el. - távolodott el tőlem teljesen.

- De... én is sze-szeretlek. - motyogtam halkan, de ahhoz elég hangosan, hogy meghallja. Közelebb lépett és hitetlenkedve nézett rám miközben megragadta kezeimet.

- Komolyan? - kérdezte halvány mosollyal, szerelmesen csillogó szemekkel. Félénken bólintottam, mire lassan elkezdett közeledni velem a fejével. Nagyon beparáztam, hiszen még sosem csókolóztam és ezt Niall pontosan tudta. Nagyjából egy centire volt ajka az enyémtől, amikor megállt. - Nem csókollak meg, ha nem akarod. - suttogta, meleg lehelletétől teljesen elaléltam.

- Biztos béna lennék. Inkább ne rontsd el a képet rólam magadban egy rossz csókkal. - hajtottam le szomorúan a fejemet. Megragadta az államat és maga felé fordított.

- Ilyet ne is mondj! - szólt szigorúan. - Azóta várok rád, amióta megismertelek és biztos vagyok benne, hogy a te csókod mindennél jobb. - becsúsztatta államat fogó kezét a hajamba, majd gyengéden masszírozni kezdte fejbőrömet. Ismét közelebb hajolt hozzám, majd szám sarkába nyomott egy apró puszit. Ettől is szinte elolvadtam, kezem, ami a haját markolta megremegett, másikkal pedig erősebben szorítottam a hátát. Ajkai hirtelen enyémekre nyomódtak, amitől szemeim kipattantak, de nem akartam eltolni magamtól, ugyanis eszméletlen érzés volt. Nem mozdította meg a száját, csak enyémen tartotta és másik kezét is felvezette, egészen a tarkómig amit cirógatni kezdett. Egyenesen meghaltam a karjaiban. Aztán egyszercsak selymes nyelve végigszántotta felső, majd alsó ajkamat. Picit szétnyílt szám, így bejutást nyert volna, de inkább csak kívülről kóstolgatott. Enyhén beleharapott alsóajkamba, mire belenyögtem csókunkba. Halványan elmosolyodott, majd megint megharapta ajkam, ezúttal egy picit erősebben. Remegés futott végig gerincemen és lábaim felmondták a szolgálatot. Meglepve kapott utánam, nem számított arra, hogy ilyen hatással lesz rám. Kezeit levezette fenekemen át combjaimra, majd gyengéden belemarkolt és magára húzott. Lábaimat összekulcsoltam derekán ő pedig fenekemnél fogva tartott és lágyan markolászta azt. Nyelvével óvatosan szétfeszítette számat és megszívta az alsó-, majd a felsőajkamat. Ismét nyögtem egyet, ami miatt méginkább felbátorodott és becsúsztatta nyelvét ajkaim közé. Belülről simogatott, érzékien mozgatta ajkait amik engem is ösztönöztek. Visszacsókoltam, bár eléggé félénken. Hirtelen egy furcsa érzés futott végig rajtam és csak egy dolog villogott a fejemben.

- Niall... - szakítottam el ajkaimat övéitől és komolyan néztem rá. - Szeretnék... va-valamit kérni... - néztem szemeibe és félve mondtam ki ezt a pár szót.

- Bármi is az, megteszem! - mondta azonnal.

- A-azt sze-szeretném, hogy... hogy mi lenne, ha... ha mi esetleg... - elfúltam, arcom bevörösödött és kínosan pislogtam rá.

- Mondd nyugodtan, mondtam, hogy bármit megteszek. - bíztatott halvány mosollyal arcán.

- Akarlak. - nyögtem ki rögtön. Elkezdtem kapkodni a levegőt, fejem már szerintem gőzölgött, annyira elpirultam és ezen Niall döbbent tekintete sem segített. Megfagyott teljesen és hitetlenkedve pislogott rám.

- Nem. - rázta a fejét hevesen, mire nekem a könnyek ellepték a szememet.

- Tudtam, hogy nem szeretsz. - törtem ki zokogva. - Ronda vagyok, tudom, de végre egyszer azt éreztem, hogy valakinek szép vagyok, de ezt is elcsesztem. Mindent csak tönkre teszek. - már nem zokogtam, egyenesen bömböltem és azonnal el akartam tűnni innen, jó messzire.

Niall megindult velem a fal felé és erősen nekiszorított.

- Hagyd ezt abba! - mondta kissé dühösen, de hangja remegett. - Te vagy a leggyönyörűbb lány, aki csak létezik. A te szerelmednél többet nem is kívánhattam volna és nem bírom elviselni, ha sírsz. Komolyan azt hiszed, hogy nem akarlak? Hidd el, hogy legszívesebben most azonnal magamévá tennélek és soha többé nem engednélek el. Bár megtehetném, de nem lehet. - fejezte be szomorúan, nekem pedig abbamaradt a sírásom. - És tudod miért nem tehetem? - kérdezte, de azonnal válaszolt is rá. - Mert te nem akarod. Most azt hiszed, hogy ez nem így van, de megbánnád és én azt nem akarom. - csóválta a fejét lassan.

- Mindennél jobban szeretlek. Veled akarok mindent először, mert biztos vagyok benne, hogy te vagy a legtökéletesebb ember. - mosolyodtam el halványan, könnyeim felszáradtak, Niall pedig hitetlen mosollyal nézett engem.

- Biztos? - bizonytalankodott tovább.

- Ezer százalék. - bólintottam egyet, mire hevesen, de mégis gyengéden tapadt ajkaimra. Most már egyikünk se volt olyan félénk, ő azonnal utat tört magának a számba és lágyan kezdte szívni a nyelvem. Halkan nyögdécseltem, teljesen elvesztem karjaiban. Annyira egymásba merültünk, hogy azt sem vettük észre, hogy nem vagyunk egyedül. Niall anyukája, Maura állt az ajtóban. Először döbbent tekintettel nézett minket, majd boldogan elmosolyodott. Én szégyenemben majd' elsüllyedtem, ezért vöröslő arcomat Niall nyakába temettem.

- Csak szólni akartam, hogy bemegyek a belvárosba egy barátnőmhöz. - mondta zavartan, de nagy mosollyal az arcán. - Tiétek a ház estig. - kacsintott egyet, majd becsukta az ajtót. Egyszerre sóhajtottunk fel Niall-el, majd nem vesztegette az időt, ismét ajkaimra tapadt. Az ágyhoz araszolt velem, majd hanyatt fektetett rajta és fölém mászott. Ajkaimtól elszakadt, arcomat apró puszikkal hintette be és elért a nyakamhoz.

- Tehát biztos vagy abban, hogy mindent szeretnél? - suttogta fülembe és enyhén megharapta. Remegve bólintottam, nem féltem, inkább izgatott voltam.

Pólóm aljához tette kezét és megmarkolva azt, elkezdte felfelé húzni. Hasamhoz hajolt, lágyan puszilgatott minden egyes felfedett területet.

Pár percen belül pólóm már az ágy mellett hevert én pedig szégyenlősen kaptam magam elé a kezeimet.
- Ne takargasd magad előttem! - morogta lágyan és gyönyörrel telt szemekkel nézett felsőtestemre. Melltartón keresztül simogatott, majd hátam alá nyúlt és kipattintotta a kapcsot. Az arcom izzani kezdett és lehunytam a szemeimet. Lágyan vállaimra tette kezeit és érzékien, lassan húzta le a pántokat a vállaimon. Mélyeket sóhajtottam, majd megéreztem, hogy az anyag eltávolodik a bőrömtől. Niall a kezeit melleimre csúsztatta és nagyon gyengéden kezdett simogatni, éreztette, hogy szeret és törődik velem. A bőröm bizsergett és éreztem ahogy nedvesedem, alsó felem reménytelenül lüktetett. Niall ajkai megtalálták melleimet, lassan haladt egyre felfelé és ajkai közé vette mellbimbómat. Ahogy megszívta, hátam ívbe feszült, testem remegett és halk nyögések szaladtak ki a számon. Még egy kicsit szívkodta, majd áttért másik mellemre. Ugyan azokat a mozdulatokat ezzel is megcsinálta, most már hangosabban nyögdécseltem, nem bírtam kontrollálni magam. Amikor ezt a mellemet is elég keménynek vélte, felhajolt hozzám és lágyan megcsókolt.
- Kérlek... most had jöjjek én. - nyögtem csókunkba. Elhúzódott és szemembe nézett.
- Biztos akarod? Nem gondolod megalázónak, vagy valami? - vakarta tarkóját zavartan. Mosolyogva megráztam a fejemet.
- Szeretnék örömet okozni neked. - suttogtam, mire ő ledőlt mellém és magára húzott. Bátortalanul kezdtem arcát puszilgatni, majd haladtam nyaka felé, amit lágyan szívogattam. Örömmel töltött el, hogy mély sóhajok szöktek ki ajkai közül. Lejjebb haladtam, mellkasát végigcsókoltam és hasizmait kicsit meg is harapdáltam, mire megrándultak azok. Vigyorogva néztem arcát és elértem boxere tetejéhez. Azon keresztül is láttam a nagy dudort és egy kicsit beparáztam, de legyűrtem az idegességet és megragadtam a tetejét a boxernek. Lenyúlt a kezével és segített lehúzni az anyagot. Szembe találtam magamat a férfiasságával és hatalmas volt, kizárt, hogy ez belémfér.
Kezével megfogta enyémet és rátette hosszára, ösztönzött, hogy kulcsoljam rá ujjaimat. Segített húzogatni, majd egy idő után elengedte kezemet és hagyta, hogy egyedül csináljam. Élvezet volt hallgatni mély nyögéseit, de tudtam, hogy van egy dolog, amitől még jobban élvezné. Közelebb hajoltam hozzá és bátortalan puszit nyomtam a végére. Mély nyögése visszhangzott a szobában, ezen felbátorodva a tövéhez húztam a kezemet a tetejét pedig megnyaltam. Teste megremegett és nyögései sűrűsödtek, ahogy párat még nyaltam rajt. Félénken csúsztattam egy kis részt ajkaim közé és elkezdtem lassan mozgatni a fejemet. Egyszer csak megrándult egy pillanatra és felszisszent. Bűnbánóan húzódtam fel hozzá és préseltem össze meztelen felsőtestünket.
- Ne haragudj. - suttogtam fülébe, közben hasát simogattam. - Mindent csak elszúrok. - szipogtam halkan.
- Ne mondj ilyeneket. - simogatta meg az arcomat és egy puszit nyomott a homlokomra. - Nagyon jól csináltad, csak vigyázz, hogy ne fogazz. - húzta végig egy ujját ajkamon, mire az megremegett, Niall pedig elmosolyodott. Ismét lecsúsztam férfiasságához, egyik kezemet a tövébe tettem, másikat hasára és méretét ajkaim közé csúsztattam. Halk nyögdécselése még tovább ösztönzött, fejemet gyorsabban mozgattam és markolásztam a nagyobb élvezetért. Ismét rángatózni kezdett a számban, mire Niall a hajamba csúsztatta a kezét és lehúzott magáról.
- Nem akarok a szádba élvezni. Lehet, hogy megijednél. - masszírozta a fejbőrömet. Értékeltem törődését, de örömet akartam neki szerezni, ezért nem törődtem vele. Kiszedtem hajamból a kezét, megmarkoltam szerszámát és becsúsztattam ajkaim közé. Pár fejmozdítás után ismét rángatózni kezdett, megint hajamhoz akart nyúlni, de elkaptam a kezét és mélyebbre toltam szerszámát.
Egy nagyot nyögött, fejét hátravetette és beleélvezett a számba. Valóban kicsit megijedtem a kissé sós nedvtől, de legyűrtem a viszolygásom és egy nagy nyeléssel leküldtem a torkomon. Niall kifáradva, mélyen sóhajtozva feküdt, a takaró verejtéktől nedves testére tapadt, úgy nézett ki, mint egy angyal. Felkúsztam mellé, átöleltem törzsét és vállára hajtottam a fejemet. Az idilli pillanat nem tartott sokáig, Niall gyorsan "felépült", maga alá gördített és hatalmas mosollyal nézett le rám. Hosszú csókot nyomott ajkaimra, majd ledobta a nadrágomat és a zoknimat. Már egyáltalán nem voltam zavarba előtte, lábaimat felhúzta és ujjait beleakasztotta bugyim széleibe, de még nem húzta le. Középpontomhoz hajolt és egy puszit nyomott rá. Az anyagon keresztül is intenzív volt az érzés. Belemarkoltam a takaróba és hagytam, hogy Niall megszabadítson az utolsó ruhadarabomtól. Egy ujját szájába tette, majd csiklómnak feszítette azt, amitől én kiengedtem egy hangos nyögést. Dörzsölni kezdett, néha picit vadabbul ért hozzám, de ilyenkor észhez térítette magát és újra gyengéd lett.
Kis idő után ujjait elvette, majd szájával közel hajolt és betámadta csiklómat. Azonnal szívni kezdte, amitől gerincemen szikrák pattogtak, testem ívbe feszült és számat már nem csak nyögések hagyták el, hanem Niall neve és kisebb sikolyok is. Örültem, hogy Maura elment, ugyanis kínos lett volna, ha ezt hallja.
Egy ujját megéreztem bejáratom körül izgatni, majd gyengéden kezdte betolni.  Nem fájt annyira, mit vártam, sőt, egész kellemes volt. Ajkát elszakította középpontomról és ujját gyorsabban kezdte mozgatni, majd csatlakoztatott mégegyet. Teljesem szétesve, remegve vergődtem alatta, amit halvány mosollyal díjazott. Nem hittem volna soha, hogy ez ilyen jó érzés, bár lehet, ha nem Niall-el lennék, nem tetszene ez ennyire.
A hasamban egy jóleső görcs kezdett érződni, de mielőtt kiteljesedhettem volna, Niall kihúzta ujjait. Felcsúszott hozzám és közel hajolt.
- Tetszett? - remegve bólintottam, beletúrtam rakoncátlanul álló hajába és altestemet övéhez nyomtam. Fenyögött, majd megfogta férfiasságát és a végével csiklómat kezdte izgatni. - Készen vagy? - kérdezte, hangja egyre mélyebbnek tűnt. Hezitáltam, de végül bizonytalanul bólintottam. Az éjjeliszekrényéhez nyúlt, kivett a felső fiókból egy kis tasakot, de mielőtt kibontotta volna, elkaptam a kezét.
- Ne! Teljesen érezni akarlak. - suttogtam, lassan mondtam a szavakat.
- De... mi lesz, ha... - dadogott és értetlenül nézett rám.
- Majd veszek esemény utánit, nem érdekel, csak kérlek... - nem fejeztem be a mondtatot, felesleges lett volna, így is megértett. Elhajította a kis tasakot, bepozícionálta magát és lassan kezdett belémhatolni. Már teljesen felkészültem a fájdalomra, de éppen csak egy kis szorítást éreztem. Niall könnyedén csúszott belém, fölöttem támaszkodott és vagy nézett, vagy lágy puszikat szórt el arcomon. Lassan csinálta, nem akart vadulni és érezte, hogy a gyors tempó most nem lenne aktuális. Nem mozgott teljes hosszában, bennem tartotta magát és kicsi, erős lökésekkel ostromolt. Nagyon intenzív volt, nem hittem volna, hogy ilyen jó érzés lesz. Mindenki azzal riogatott, hogy iszonyatosan fájni fog, meg biztos, hogy vér is lesz, erre se vér, se a fájdalom nem jelentkezett, csak az élvezet és a szerelem volt jelen.
Beletúrtam Niall izzadságtól nedves fürtjeibe és lehúztam a nyakát magamhoz. Az érzékeny bőrre tapadtam, szívtam, puszilgattam, harapdáltam. Az egyik harapásnál megéreztem, ahogy megremeg bennem, nyögéseink sűrűbbek lettek, a hasam pedig görcsbe ugrott. Niall még lökött rajtam párat, majd éreztem ahogy meleg nedve szétárad bennem és sikítva feszültem meg alatta. A nevét hajtogattam, a hátát karmoltam és a haját húztam élvezetemben.
Fáradtan hanyatlott mellém és hosszú csókot nyomott elvált ajkaimra. Még percekig kapkodtam a levegőt és remegtem Niall karjaiban, míg ő nyugtatva puszilgatta az arcomat és a hajamat, kezeivel pedig hátamat simogatta.
- Jól vagy? - suttogta törődve. Aprót bólintottam, mire megkönnyebbülten fújta ki a levegőt.
- Nem voltam nagyon béna? - kérdeztem félve, mire először felhúzott szemöldökkel nézett, majd kitört belőle a nevetés.
- Isteni voltál. - kuncogott, majd hirtelen elkomorodott. - Nem akarlak soha elengedni.  - sóhajtott bele a nyakamba szomorúan.
- Nem akarok soha elmenni. - éreztem át elkeseredettségét. - Visszamondom a jelentkezést. - mondtam hirtelen, de teljesen komolyan gondoltam.
- Mi? - kérdezett vissza azonnal.
- Egy iskola sem éri meg, hogy itthagyjalak. - mosolyodtam el halványan.
- Nem akarom, hogy miattam mondj le az álmodról. - tiltakozott, de látszott rajta, hogy örülne, ha maradnék.
- Most már te vagy az álmom. - másztam fel a mellkasára és elterültem rajta. Vigyorogva nézett fel rám és szerelmes csókot nyomott ajkaimra.
- Szeretlek. - suttogta boldogan. Füléhez hajoltam és belecsókoltam a nyakába.
- Én is szeretlek. - túrtam ujjaimat hajába és hevesen tapadtam ajkaira.