Lilinek
A barátaim rávettek arra, hogy menjek el velük bulizni, mert szerintük egy szakítás után a legjobb egy kiadós lerészegedés. Szerintem egy kortyot se fogok inni. A barátommal egy évet voltunk együtt, amikor meghallotta egy beszélgetésemet a legjobb barátnőmmel. [LB/N] azt mondta, hogy szerinte örökre együtt fogunk maradni. Harry kiakadt, hogy ő még fiatal, élni szeretne, stb., és szakított velem. Pontosan két hete volt ez, ezekben a hetekben csak sírtam és vagdostam magam. Még rátett egy lapáttal a szörnyű kedvemre az is, hogy szándékosan mászkált az én házam előtt minden nap, más-más csajjal.
Nem voltam bulihangulatba, ez a megjelenésemen is tükröződött. Más csajok a Night Club-ba koktélruhákba illegették magukat, én fekete, rövidujjú, eléggé bő szabású ruhát vettem fel, fekete leggings-et és egy fekete, lapos talpú térdcsizmát. Kívülállónak éreztem magam, ezért egy pohár Cola társaságában elvonultam a bárpult széléhez. Leültem a székre és néztem a vonagló testeket, smároló embereket. Hirtelen elkapott a hányinger, hiszen nemrég még mi is így faltuk egymást Harry-vel. A rosszullétemet tetézte, hogy volt barátom lépett be, egy szőke cicababával az oldalán. Teljes ellentétem volt a csaj. Nekem pont megfelelő a mellméretem, neki meg szerintem a 95/D kosaras melltartó is kicsi lenne az XXL-es dinnyéire. Hidrogénszőke haja van, nekem barna. Ráadásul rajta egy olyan ruha volt, hogy, ha leül, kilátszik minden olyan testrésze, amit nem akarok látni.
Úgy tűnt Harry is kiszúrt engem, ugyanis Miss Bitch-el az oldalán, felém kezdett sietni és leült pár székkel tőlem. Ölébe húzta az aktuális döngetnivalóját és látványosan ajkaira tapadt. Szememet szúrták a könnyek, undorodva, mégis vágyakozva tekintettem rájuk, majd amint éreztem, hogy azonnal el kell tűnnöm, mert itt döföm le magam egy kanállal, felpattantam és átverekedve magamat a tömegen, kiszabadultam a friss levegőre. Itt aztán kirobbant belőlem a sírás, fuldokoltam, de nem érdekelt, csak az, hogy érjek haza és kezembe vegyem a mostanság gyakran használt kis tárgyat. Szinte beestem az ajtón, bekulcsoltam és felsiettem a fürdőbe. Levetődtem a padlóra, miután kivettem a fiókból a borotvapengét és a csuklóm elé tartottam. Ebben a pillanatban kezdett valaki dörömbölni az ajtómon. Hamarosan hang is társult hozzá. Harry volt az és ordibált, hogy engedjem be. Nem törődtem vele és végighúztam a pengét egy másik vágás mellett. Egy második csíkot is akartam ejteni magamon, amikor hatalmas csattanást hallottam. Egy dolog keringett a fejemben; betörte az ajtót. Felsietett a lépcsőn, közben végig kiabálta a nevemet. Amikor megjelent az ajtóban, én abban a pillanatban húztam végig a csuklómon a pengét. Térdreesett előttem, elkapta a kezemet, majd kivette ujjaim közül a véres tárgyat és elhajította messzire.
- Mi a francért kell magadat bántani? - ordított rám sírós hangon. Nem válaszoltam, csak lehajtottam a fejemet és a padlón éktelenkedő vörös foltot kezdtem bámulni. Megragadta az államat és felemelte. Könnyes szemekkel nézett rám, amitől nekem méginkább megindult a szemem záporesője. - Ne haragudj rám. - motyogta. - Egy balfasz voltam. Nem elég, hogy szakítottam veled, még teljesen össze is törtelek, hogy azokkal a ribancokkal voltam. - mondta, valamivel hangosabban. - Szeretlek. Nem tudom miért mondtam azt, hogy fiatal vagyok. Nem érdekel a kor, csak az, hogy mindennél jobban szeretlek és veled akarok lenni. - csúszott közelebb hozzám. - Meg tudsz még nekem valaha bocsátani? - kérdezte reménykedve.
- Én is szeretlek. És, ha megígéred, hogy többé nem hagysz el, akkor megbocsátok. - öleltem magamhoz, és perpillanat egyikőnket sem érdekelte, hogy összevérezem a fehér pólóját. Erősen szorított a mellkasára, közben még mindig szipogott. Felállt velem, megtörölte a csuklómat és bevitt a szobámba. Lefektetett az ágyra és lehúzta rólam a csizmáimat. A saját cipőit is levette, majd a nadrágjától és a zoknijától is megszabadult. Nekem is levette a zoknimat, majd felemelte a takarót és betakart vele magunkat. Átölelt, közben végig az arcomat nézte. Teljesen összezavarodtam, hiszen azt hittem, hogy le akar velem feküdni.
- Mi a baj? - kérdezte, értetlen arcomat látva.
- Te most aludni akarsz? - suttogtam.
- Miért? Te mit? - értetlenkedett most ő.
- Hát... nem akarsz... tudod...? - dadogtam, fülig pirulva.
- Azt hittem, hogy neked még korai, tekintve, hogy most békültünk ki.
- Akarlak. - suttogtam ajkaira, majd összeforrasztottam enyéimmel. Hevesen kapott utánam, ledobta a takarót és felültetett. Lerángatta magáról a pólóját és rólam is lekapta a ruhát. Gyönyörrel a szemében nézett végig rajtam, majd hátam mögé nyúlt és kikapcsolta a melltartómat. Lassan húzta le a vállaimról a pántokat, majd az ágy mellé ejtette a ruhadarabot és visszafektetett a matracra. A nyakamat puszilgatta, miközben gyengéden simogatta a melleimet. Mélyeket sóhajtottam, nem akartam többé Harry nélkül élni. Kezeivel lejjebb haladt, bugyin keresztül kezdett izgatni, majd ujjait beleakasztotta fehérneműm széleibe és lassan húzta le rólam. Azt is elhajította valahova én pedig lenyúltam a boxeréhez és jeleztem neki, hogy vegye le. Miután teljesítette kívánságomat, ujjait bejáratomhoz vezette, de én megállítottam.
- Téged akarlak érezni. - könyörögtem, mire ő szerelmesen elmosolyodott, fölém helyezkedett és lassan belémtolta magát. Nem éreztem semmit, a gyönyörön kívül. Lassan mozgott, nem akartuk elsietni, minél tovább akartuk érezni egymást. Halkan nyöszörögtem alatta, amíg ő hol a nyakamat, hol az arcomat csókolgatta. Kezeivel fejem mellett támaszkodott én pedig rákulcsoltam ujjaimat az övéire. Elmosolyodott, majd kicsit gyorsabbra kapcsolt, mire mindketten felnyögtünk. Abszolút nem szex volt, hanem szeretkezés és annak is a legromantikusabb fajtája. Éreztem, hogy már nem bírom sokáig és láttam Harry-n, hogy már csak miattam tartja magát. Lehajolt a fülemhez és párszor megpuszilta azt.
- Már nem bírom tartani. Engedd el magad. - nyögte ki nagynehezen. Belecsókoltam a nyakába, mire megborzongott, majd hirtelen megrándult bennem és egy mély, öblös nyögés keretében belémélvezett. Ez engem is elvitt a csúcsra, halk sikollyal adtam tudtára, hogy mit tett velem. Mellém rogyott és szorosan magához ölelt. Viszont hirtelen eszembe jutott valami, kétségbeesetten toltam el magamtól és a takarót magam elé rántva ültem fel.
- Mi a baj? - ült fel Harry is, majd maga felé fordított.
- Nem volt rajtad óvszer... - kezdtem, de hangom elcsuklott. - ...én pedig nem szedek fogamzásgátlót. - folytattam, majd kirobbant belőlem a sírás és beletemettem az arcomat a kezeimbe. - Megint el fogsz hagyni. Tudom, hogy el fogsz hagyni. - ismételgettem, mire ő felemelte a fejemet és komolyan nézett rám.
- Miért hagynálak el? - értetlenkedett.
- Mert, ha kiderül, hogy terhes vagyok, megint azt fogod mondani, hogy fiatal vagy, nem akarsz még gyereket - zokogtam még keservesebben.
- Mondtam, hogy soha többé nem foglak elhagyni. - törölte le a könnyeimet. - Szándékosan nem tettem fel óvszert. - vigyorodott el, majd magához húzott és szerelmes csókot nyomott remegő ajkaimra.
- Örökre együtt? - kérdeztem egy halvány mosollyal az arcomon.
- Nem. - rázta a fejét, mire én kétségbeesett arcot vágtam. - Az örökre, túl rövid idő veled. - mosolyodott el, majd hevesen megcsókolt.
Nem voltam bulihangulatba, ez a megjelenésemen is tükröződött. Más csajok a Night Club-ba koktélruhákba illegették magukat, én fekete, rövidujjú, eléggé bő szabású ruhát vettem fel, fekete leggings-et és egy fekete, lapos talpú térdcsizmát. Kívülállónak éreztem magam, ezért egy pohár Cola társaságában elvonultam a bárpult széléhez. Leültem a székre és néztem a vonagló testeket, smároló embereket. Hirtelen elkapott a hányinger, hiszen nemrég még mi is így faltuk egymást Harry-vel. A rosszullétemet tetézte, hogy volt barátom lépett be, egy szőke cicababával az oldalán. Teljes ellentétem volt a csaj. Nekem pont megfelelő a mellméretem, neki meg szerintem a 95/D kosaras melltartó is kicsi lenne az XXL-es dinnyéire. Hidrogénszőke haja van, nekem barna. Ráadásul rajta egy olyan ruha volt, hogy, ha leül, kilátszik minden olyan testrésze, amit nem akarok látni.
Úgy tűnt Harry is kiszúrt engem, ugyanis Miss Bitch-el az oldalán, felém kezdett sietni és leült pár székkel tőlem. Ölébe húzta az aktuális döngetnivalóját és látványosan ajkaira tapadt. Szememet szúrták a könnyek, undorodva, mégis vágyakozva tekintettem rájuk, majd amint éreztem, hogy azonnal el kell tűnnöm, mert itt döföm le magam egy kanállal, felpattantam és átverekedve magamat a tömegen, kiszabadultam a friss levegőre. Itt aztán kirobbant belőlem a sírás, fuldokoltam, de nem érdekelt, csak az, hogy érjek haza és kezembe vegyem a mostanság gyakran használt kis tárgyat. Szinte beestem az ajtón, bekulcsoltam és felsiettem a fürdőbe. Levetődtem a padlóra, miután kivettem a fiókból a borotvapengét és a csuklóm elé tartottam. Ebben a pillanatban kezdett valaki dörömbölni az ajtómon. Hamarosan hang is társult hozzá. Harry volt az és ordibált, hogy engedjem be. Nem törődtem vele és végighúztam a pengét egy másik vágás mellett. Egy második csíkot is akartam ejteni magamon, amikor hatalmas csattanást hallottam. Egy dolog keringett a fejemben; betörte az ajtót. Felsietett a lépcsőn, közben végig kiabálta a nevemet. Amikor megjelent az ajtóban, én abban a pillanatban húztam végig a csuklómon a pengét. Térdreesett előttem, elkapta a kezemet, majd kivette ujjaim közül a véres tárgyat és elhajította messzire.
- Mi a francért kell magadat bántani? - ordított rám sírós hangon. Nem válaszoltam, csak lehajtottam a fejemet és a padlón éktelenkedő vörös foltot kezdtem bámulni. Megragadta az államat és felemelte. Könnyes szemekkel nézett rám, amitől nekem méginkább megindult a szemem záporesője. - Ne haragudj rám. - motyogta. - Egy balfasz voltam. Nem elég, hogy szakítottam veled, még teljesen össze is törtelek, hogy azokkal a ribancokkal voltam. - mondta, valamivel hangosabban. - Szeretlek. Nem tudom miért mondtam azt, hogy fiatal vagyok. Nem érdekel a kor, csak az, hogy mindennél jobban szeretlek és veled akarok lenni. - csúszott közelebb hozzám. - Meg tudsz még nekem valaha bocsátani? - kérdezte reménykedve.
- Én is szeretlek. És, ha megígéred, hogy többé nem hagysz el, akkor megbocsátok. - öleltem magamhoz, és perpillanat egyikőnket sem érdekelte, hogy összevérezem a fehér pólóját. Erősen szorított a mellkasára, közben még mindig szipogott. Felállt velem, megtörölte a csuklómat és bevitt a szobámba. Lefektetett az ágyra és lehúzta rólam a csizmáimat. A saját cipőit is levette, majd a nadrágjától és a zoknijától is megszabadult. Nekem is levette a zoknimat, majd felemelte a takarót és betakart vele magunkat. Átölelt, közben végig az arcomat nézte. Teljesen összezavarodtam, hiszen azt hittem, hogy le akar velem feküdni.
- Mi a baj? - kérdezte, értetlen arcomat látva.
- Te most aludni akarsz? - suttogtam.
- Miért? Te mit? - értetlenkedett most ő.
- Hát... nem akarsz... tudod...? - dadogtam, fülig pirulva.
- Azt hittem, hogy neked még korai, tekintve, hogy most békültünk ki.
- Akarlak. - suttogtam ajkaira, majd összeforrasztottam enyéimmel. Hevesen kapott utánam, ledobta a takarót és felültetett. Lerángatta magáról a pólóját és rólam is lekapta a ruhát. Gyönyörrel a szemében nézett végig rajtam, majd hátam mögé nyúlt és kikapcsolta a melltartómat. Lassan húzta le a vállaimról a pántokat, majd az ágy mellé ejtette a ruhadarabot és visszafektetett a matracra. A nyakamat puszilgatta, miközben gyengéden simogatta a melleimet. Mélyeket sóhajtottam, nem akartam többé Harry nélkül élni. Kezeivel lejjebb haladt, bugyin keresztül kezdett izgatni, majd ujjait beleakasztotta fehérneműm széleibe és lassan húzta le rólam. Azt is elhajította valahova én pedig lenyúltam a boxeréhez és jeleztem neki, hogy vegye le. Miután teljesítette kívánságomat, ujjait bejáratomhoz vezette, de én megállítottam.
- Téged akarlak érezni. - könyörögtem, mire ő szerelmesen elmosolyodott, fölém helyezkedett és lassan belémtolta magát. Nem éreztem semmit, a gyönyörön kívül. Lassan mozgott, nem akartuk elsietni, minél tovább akartuk érezni egymást. Halkan nyöszörögtem alatta, amíg ő hol a nyakamat, hol az arcomat csókolgatta. Kezeivel fejem mellett támaszkodott én pedig rákulcsoltam ujjaimat az övéire. Elmosolyodott, majd kicsit gyorsabbra kapcsolt, mire mindketten felnyögtünk. Abszolút nem szex volt, hanem szeretkezés és annak is a legromantikusabb fajtája. Éreztem, hogy már nem bírom sokáig és láttam Harry-n, hogy már csak miattam tartja magát. Lehajolt a fülemhez és párszor megpuszilta azt.
- Már nem bírom tartani. Engedd el magad. - nyögte ki nagynehezen. Belecsókoltam a nyakába, mire megborzongott, majd hirtelen megrándult bennem és egy mély, öblös nyögés keretében belémélvezett. Ez engem is elvitt a csúcsra, halk sikollyal adtam tudtára, hogy mit tett velem. Mellém rogyott és szorosan magához ölelt. Viszont hirtelen eszembe jutott valami, kétségbeesetten toltam el magamtól és a takarót magam elé rántva ültem fel.
- Mi a baj? - ült fel Harry is, majd maga felé fordított.
- Nem volt rajtad óvszer... - kezdtem, de hangom elcsuklott. - ...én pedig nem szedek fogamzásgátlót. - folytattam, majd kirobbant belőlem a sírás és beletemettem az arcomat a kezeimbe. - Megint el fogsz hagyni. Tudom, hogy el fogsz hagyni. - ismételgettem, mire ő felemelte a fejemet és komolyan nézett rám.
- Miért hagynálak el? - értetlenkedett.
- Mert, ha kiderül, hogy terhes vagyok, megint azt fogod mondani, hogy fiatal vagy, nem akarsz még gyereket - zokogtam még keservesebben.
- Mondtam, hogy soha többé nem foglak elhagyni. - törölte le a könnyeimet. - Szándékosan nem tettem fel óvszert. - vigyorodott el, majd magához húzott és szerelmes csókot nyomott remegő ajkaimra.
- Örökre együtt? - kérdeztem egy halvány mosollyal az arcomon.
- Nem. - rázta a fejét, mire én kétségbeesett arcot vágtam. - Az örökre, túl rövid idő veled. - mosolyodott el, majd hevesen megcsókolt.
Ahw! Imádom! Köszönöm ^^ :D
VálaszTörlésxx
Szívesen. Örülök, hogy tetszett. :)
VálaszTörlésB.xx