Boginak
Délután jött apa egyik haverja a fiával Nekem semmi kedvem nem volt jópofizni, így fent maradtam a szobámban abban reménykedve, hogy senki nem zavar meg. Ám ebben tévedtem.
Délután jött apa egyik haverja a fiával Nekem semmi kedvem nem volt jópofizni, így fent maradtam a szobámban abban reménykedve, hogy senki nem zavar meg. Ám ebben tévedtem.
Épp a tévét kapcsolgattam, amikor valaki kopogott.
- Tessék - szóltam ki, majd nagyot sóhajtottam. Gondoltam, apa jött megint szólni, hogy menjek le. Ebben is tévedtem.
- Szia, bejöhetek? - nyitotta ki az ajtót egy eszméletlen helyes pasi. Felültem az ágyon és gyorsan kikapcsoltam a tévét.
- Persze, gyere - felálltam, amíg ő becsukta maga mögött az ajtót. - Bogi vagyok - mutatkoztam be.
- Louis - mosolygott. - Apukád mondta, hogy jöjjek föl hozzád, mert nem akartál lejönni.
- Ja, igen, mert.... ömm...
- Értem én - nevetett halkan. - Nem hangzott jól, hogy apukád barátja idejön a fiával, jól mondom?
- Azt hiszem... igen - mosolyogtam. - Gyere, ülj le.
Leült a székemre, én pedig vele szemben az ágyra törökülésben.
- Mesélj magadról valamit - szólalt meg. Váratlanul ért a kérése, így hirtelen nem sok minden jutott eszembe.
- Huh, hát... szeretek zenét hallgatni, rajzolni és minden dolgot, ami kézművességgel kapcsolatos.
Elmosolyodott.
- És te mit szeretsz csinálni? - kérdeztem.
- Szeretek ismerkedni - féloldalasan mosolygott. - És focizni, meg mindenféle sportot.
Még egy jó pont neki. Imádom, ha egy fiú sportos.
Beszélgetésünket félbeszakították apáék. Bejöttek a szobába kopogás nélkül.
- Minden rendben? - kérdezte apa.
- Mi lenne? - tettem fel a kérdésemet, mire apa mosolygott.
- Azt hittem, hogy vele is olyan bunkó leszel, mint velem voltál.
- Nem az, nagyon kedves - mosolygott Louis.
- Akkor jó - mondta apa, majd kimentek.
- És van barátod? - kérdezte. A szám pár másodpercre tátva maradt hirtelen kérdésétől, de aztán gyorsan magamhoz tértem.
- Nem, nincs.
- Szuper - kacsintott.
Kínos csend lett a szobában, s égetett, ahogy Louis engem nézett. Én nem tudtam ránézni, mert akkor tuti, hogy elmerültem volna a szemeiben. Azokban a csodás kék szemeiben.
Egyszer csak éreztem, hogy az ágy besüpped és odakaptam a tekintetemet. Louis önbizalommal teli mosollyal nézett rám, én pedig éreztem, hogy az arcom elpirosodik.
Fél méterre volt kb tőlem, s a távolságot köztünk egyre inkább szűkítette. Odamászott hozzám és megcsókolt, én pedig nem tiltakoztam. Először félénken, aztán egyre vadabbul csókoltam. Még közelebb jött és hanyatt fektetve engem, fölém mászott. Beletúrtam puha tincsi közé, miközben egyre jobban kívántuk egymást.
- Louis - ziháltam és eltoltam magamtól. Rájöttem, hogy nem kéne vele kikezdenem, mert a múltkor se lett jó vége. Az meg tényleg gáz lenne, ha apa megtudná.
- Mi az? - nézett rám kissé ijedten. Nem szóltam semmit, csak néztem a szemeit és felültem. Louis mellettem kötött ki és nem értette, hogy hirtelen mi bajom lett. - Talán.. talán még szűz vagy?
- Nem, csak... mindegy - mondtam és felálltam, majd kimentem a fürdőbe.
Pár percig bent voltam, amíg összeszedtem magam, majd mikor visszamentem a szobámba, Louis már nem volt ott.
Lementem a nappaliba apáékhoz. Ott ült, s mikor meglátott, az alsó ajkába harapott és elmosolyodott. Leültem apa mellé és csatlakoztam a beszélgetésükhöz.
Rezgést éreztem a zsebemben. Kivettem a telefonomat és megnéztem. Sms-t kaptam.
,,Tudod, engem nagyon beindít, ha valaki először visszautasít. Így még jobban fogom élvezni, amikor megkapom ;) Louis xx."
Na, ez szuper. Nem kellett volna visszacsókolnom.
,,Honnan tudod a számomat?" - küldtem neki vissza.
,,Apukád telefonjáról"
- Bogi, ha már lejöttél beszélgetni, akkor ne sms-ezgess - szólt rám apa. Eltettem a telefonomat és folytattuk a beszélgetést.
Apáék este leültek meccset nézni Louis-val együtt, amíg én elmentem zuhanyozni.
Ahogy visszamentem a szobámba, Louis az ágyamon ült. Enyhén megijedtem, majd gyorsan becsuktam magam után az ajtót.
- Miért vagy a szobámban? - kérdeztem.
- Eltévedtem - mosolygott, mire megforgattam a szemeimet. Felállt és vészesen közel jött hozzám. Addig hátráltam, amíg a falnak nem ütköztem.
Louis megállt előttem és az egyik kezét a fejem felett a falnak támasztotta és kacéran mosolygott.
- Akárhányszor elutasítasz, én újrapróbálkozom - búgta a fülembe, majd a nyakamat kezdte csókolgatni. Nagyokat sóhajtottam és a mellkasánál fogva próbáltam magamtól eltolni, de nem volt erőm.
Hirtelen felkapott és az ágyra fektetett. Közel hajolt és várta, hogy én csókoljam meg, de nem tettem, ezért ő lépett. Vadul megcsókolt, miközben a lábaim közé férkőzött.
Nem gondolkoztam, csak cselekedtem. Gyorsan levettem a felsőjét és a földre dobtam. Mikor végignéztem felsőtestén, az ajkaimhoz hajolt.
- Tetszik?
- Nagyon is!
Mindketten mosolyogtunk és újra megcsókolt, miközben felültünk. Lekapta a felsőmet és visszafektetett, majd a melltartómtól is megszabadított. Melleimre nézve elmosolyodott és lehajolt, majd kényeztetni kezdte szájjal és kézzel felváltva. Halkan ziháltam és a nevét néhányszor kipréseltem a fogaim között.
- Louis, ne.. ne kínozz tovább - könyörögtem, mire egy büszke mosoly jelent meg az arcán.
- Ahogy akarod, szépségem - megcsókolt, majd lejjebb mászott és kigombolta az övemet, majd letolta a nadrágomat és a földre dobta. A bugyimtól is meg akart szabadítani, amikor megfogtam a kezét.
- Rajtad még mindig több a ruha - mondtam, majd felültem és erőszakosan levettem a nadrágját. Felállítottam, majd a boxerét is letoltam és leültettem az ágyra.
- Azt mondtad, mindent szeretsz, ami a kézművességgel kapcsolatos. Hát akkor rajta - kacsintott, majd hátul megtámaszkodott a kezein.
Letérdeltem elé és kézzel kezdtem el kényeztetni, közben végig az arcát figyeltem. Lehunyt szemekkel és hátrahajtott fejjel élvezte a tetteimet.
- Nagyon jó vagy - lihegte, ami engem csak bátorított. Lehajoltam és egyszerre bekaptam annyit, amennyit tudtam és gyorsan mozgatni kezdtem a fejemet. Lou száján már egyre hangosabb nyögések csúsztak ki, s csak reménykedtem, hogy lent nem hallották meg.
Mikor már láttam, hogy közel van, abba hagytam. Sóhajtott egy nagyot, kinyitotta a szemeit és elmosolyodott. Megfogta a kezemet és magára húzott, de még nem ereszkedtem rá a férfiasságára. Vadul smároltunk, közben Louis keze bejárta a testem minden részét, én pedig folyamatosan a hajába túrtam.
- Kérlek - suttogta. Értettem, mit akar. Ráereszkedtem, majd pár másodperc múlva mozogni kezdtem. A vállára hajtottam a fejemet, s ő a csípőmnél fogva diktálta a tempót, ami egyre gyorsabb lett.
Mindketten hangosan ziháltunk, s egyre közelebb voltunk. Éreztem, hogy nekem már nem kell sok, s ekkor Louis is mozgatni kezdte a csípőjét, ami megadta a végső löketet. Mindketten a csúcsra jutottunk, s hogy visszafojtsam a sikolyt, megszívtam Louis nyakát.
Mikor kicsit rendeződött a légzésünk és a pulzusunk, leszálltam róla és fáradtan az ágyra dőltem, majd Louis is mellém.
- Nagyon jó voltál, baby - mosolygott, majd megcsókolt. - És remélem, hogy nem ez volt az utolsó alkalom.
- Nem ez volt, azt elhiheted - kacsintottam.
Pár perc után felöltöztünk és lementünk.
- Na, összehaverkodtatok? - kérdezte apa.
- Öm, persze - mondtam, majd leültünk közéjük és néztük mi is a meccset - ami engem a legkevésbé sem érdekelt, de nagyon jó volt Louis mellett lenni.
- Ha már úgyis haverok vagytok - szólalt meg apa hirtelen -, akkor mi holnap magatokra hagyhatunk, igaz?
- Miért, holnap is itt leszünk? - kérdezte Louis.
- Nem mondta apád? A meccs után grillezünk és itt is alszotok - mondta apa, mire Louval egymásra mosolyogtunk.
- Persze, nyugodtan mehettek holnap, ahova akartok - mondtam.
A meccs után grilleztünk, majd mikor apáék elaludtak, Louis bejött hozzám és mellettem volt egész éjszaka.
Ahogy visszamentem a szobámba, Louis az ágyamon ült. Enyhén megijedtem, majd gyorsan becsuktam magam után az ajtót.
- Miért vagy a szobámban? - kérdeztem.
- Eltévedtem - mosolygott, mire megforgattam a szemeimet. Felállt és vészesen közel jött hozzám. Addig hátráltam, amíg a falnak nem ütköztem.
Louis megállt előttem és az egyik kezét a fejem felett a falnak támasztotta és kacéran mosolygott.
- Akárhányszor elutasítasz, én újrapróbálkozom - búgta a fülembe, majd a nyakamat kezdte csókolgatni. Nagyokat sóhajtottam és a mellkasánál fogva próbáltam magamtól eltolni, de nem volt erőm.
Hirtelen felkapott és az ágyra fektetett. Közel hajolt és várta, hogy én csókoljam meg, de nem tettem, ezért ő lépett. Vadul megcsókolt, miközben a lábaim közé férkőzött.
Nem gondolkoztam, csak cselekedtem. Gyorsan levettem a felsőjét és a földre dobtam. Mikor végignéztem felsőtestén, az ajkaimhoz hajolt.
- Tetszik?
- Nagyon is!
Mindketten mosolyogtunk és újra megcsókolt, miközben felültünk. Lekapta a felsőmet és visszafektetett, majd a melltartómtól is megszabadított. Melleimre nézve elmosolyodott és lehajolt, majd kényeztetni kezdte szájjal és kézzel felváltva. Halkan ziháltam és a nevét néhányszor kipréseltem a fogaim között.
- Louis, ne.. ne kínozz tovább - könyörögtem, mire egy büszke mosoly jelent meg az arcán.
- Ahogy akarod, szépségem - megcsókolt, majd lejjebb mászott és kigombolta az övemet, majd letolta a nadrágomat és a földre dobta. A bugyimtól is meg akart szabadítani, amikor megfogtam a kezét.
- Rajtad még mindig több a ruha - mondtam, majd felültem és erőszakosan levettem a nadrágját. Felállítottam, majd a boxerét is letoltam és leültettem az ágyra.
- Azt mondtad, mindent szeretsz, ami a kézművességgel kapcsolatos. Hát akkor rajta - kacsintott, majd hátul megtámaszkodott a kezein.
Letérdeltem elé és kézzel kezdtem el kényeztetni, közben végig az arcát figyeltem. Lehunyt szemekkel és hátrahajtott fejjel élvezte a tetteimet.
- Nagyon jó vagy - lihegte, ami engem csak bátorított. Lehajoltam és egyszerre bekaptam annyit, amennyit tudtam és gyorsan mozgatni kezdtem a fejemet. Lou száján már egyre hangosabb nyögések csúsztak ki, s csak reménykedtem, hogy lent nem hallották meg.
Mikor már láttam, hogy közel van, abba hagytam. Sóhajtott egy nagyot, kinyitotta a szemeit és elmosolyodott. Megfogta a kezemet és magára húzott, de még nem ereszkedtem rá a férfiasságára. Vadul smároltunk, közben Louis keze bejárta a testem minden részét, én pedig folyamatosan a hajába túrtam.
- Kérlek - suttogta. Értettem, mit akar. Ráereszkedtem, majd pár másodperc múlva mozogni kezdtem. A vállára hajtottam a fejemet, s ő a csípőmnél fogva diktálta a tempót, ami egyre gyorsabb lett.
Mindketten hangosan ziháltunk, s egyre közelebb voltunk. Éreztem, hogy nekem már nem kell sok, s ekkor Louis is mozgatni kezdte a csípőjét, ami megadta a végső löketet. Mindketten a csúcsra jutottunk, s hogy visszafojtsam a sikolyt, megszívtam Louis nyakát.
Mikor kicsit rendeződött a légzésünk és a pulzusunk, leszálltam róla és fáradtan az ágyra dőltem, majd Louis is mellém.
- Nagyon jó voltál, baby - mosolygott, majd megcsókolt. - És remélem, hogy nem ez volt az utolsó alkalom.
- Nem ez volt, azt elhiheted - kacsintottam.
Pár perc után felöltöztünk és lementünk.
- Na, összehaverkodtatok? - kérdezte apa.
- Öm, persze - mondtam, majd leültünk közéjük és néztük mi is a meccset - ami engem a legkevésbé sem érdekelt, de nagyon jó volt Louis mellett lenni.
- Ha már úgyis haverok vagytok - szólalt meg apa hirtelen -, akkor mi holnap magatokra hagyhatunk, igaz?
- Miért, holnap is itt leszünk? - kérdezte Louis.
- Nem mondta apád? A meccs után grillezünk és itt is alszotok - mondta apa, mire Louval egymásra mosolyogtunk.
- Persze, nyugodtan mehettek holnap, ahova akartok - mondtam.
A meccs után grilleztünk, majd mikor apáék elaludtak, Louis bejött hozzám és mellettem volt egész éjszaka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése