Békülés (18+)

Kincsőrinek

Utólag is nagyon-nagyon boldog szülinapot szeretnék kívánni ezzel a sztorival Kincsőrinek! :) remélem nem haragszol, amiért késtem :/

Napok óta csak sírok. Nem mozdultam ki, és azóta tükörbe se mertem nézni. Liam-mel, a barátommal nagyon csúnyán összevesztem. Soha sem veszekedtünk igazán, de napokkal ezelőtt valami idióta azt mondta Liam-nek, hogy megcsaltam őt. Bárhogy mondtam, hogy ez nem igaz, nem hitt nekem.

Amikor a konyhában ülve teát iszogattam, kopogást hallottam. Először nem foglalkoztam vele, de mikor már vagy 5 perce megállás nélkül verte az ajtót, felálltam, kimentem és kinyitottam az ajtót.

- Szia - mosolygott halványan Liam.

- Mit keresel itt? - néztem rá a sírástól vörös szemekkel.

- Hiányzol - lépett beljebb, s kezét az arcomra tette.

- Nem haragszol rám? - néztem fel rá. A szeme csillogott, és az arca közel volt hozzám.

- Hülye voltam, hogy hittem annak a baromnak. Mindent bevallott. Sajnálom - döntötte a homlokát az enyémnek. Megfogtam a kezét, ami még az arcomon pihent, majd lassan megcsókolt. Újra érezni a csókját olyan volt, mintha újraéledtem volna. Biztonságban éreztem magam.

A derekamnál fogva közelebb húzott magához, s percekig csak faltuk egymás ajkait. Kezét végighúzta az oldalamon, aminek hatására felcsúszott a pólóm. Egy pillanat alatt lekapta rólam, majd nekinyomott a falhoz. Hozzám simult, minden testrészünk összeért, s halkan ziháltunk. Végigpuszilta a bőrömet az arcomtól a nyakamig, majd megállt, és egy kicsit megszívta. Ajkaim szétnyíltak, s egy halk sóhajt szaladt ki a számon. Éreztem, ahogy elmosolyodik, miközben ajkai a nyakamhoz érnek, majd megfogta a combomat, felemelt, s lábaimat a csípője köré fontam. Elindult velem fölfelé, és meg sem állt a szobámig.

Ledöntött az ágyra, majd fölém mászva szenvedélyesen csókolt meg. A szívem hevesen vert, elmondhatatlanul boldoggá tett, hogy újra vele lehettem. Talán van abban valami, hogy akkor jövünk rá, mi az igazán fontos, ha elveszítjük. Liam nélkül elveszettnek éreztem magam.

Megfogtam a pólójának alját, majd elkezdtem felfelé húzni. Kibújtattam belőle, majd magunk mellé dobtam, s újra csókba forrtunk. Végighúztam a kezemet kidolgozott felsőtestén, majd a hasát végigkarmoltam, mire belenyögött a csókunkba. Lábaimat csípője köré fonva fordítottam a helyzetünkön, majd feje mellett megtámaszkodtam, s lassan lehajoltam a nyakához. Apró puszikat hagytam a bőrén, egy helyen kicsit megszívtam.
- Annyira jó, hogy itt vagy - súgtam a fülébe, majd egy puszit nyomtam az ajkaira, mire elmosolyodott. Kezét a fenekemre vezette, s egy kicsit megmarkolta.
Végigcsókolva kockáit, elértem a nadrágjához, amit egy kis ügyetlenkedés után kikapcsoltam, s levettem róla. Szűkös boxerét látva elmosolyodtam, majd lassan lehúztam róla azt is.
Magára húzott, s szenvedélyesen megcsókolt.
- Szeretném enyhíteni azt a sok fájdalmat, amit az utóbbi napokban átéltél - söpört félre az arcomból egy hajtincset. Finoman megcsókolt, majd a hátamra fordított, és közben kikapcsolta a melltartómat. Levette rólam, eldobta, majd kényeztetni kezdte a melleimet. A szememet becsukva, a kezemet ökölbe szorítva élveztem a tetteit.
Egy idő után a hasamat végigpuszilva haladt lejjebb, a nadrágomat lehúzta rólam a bugyival együtt, majd ajkába harapva végignézett rajtam.
- Olyan gyönyörű vagy - csókolt meg, s felhúzott lábaim közé fészkelte magát. Úgy csókolt, mintha ezer évet várt volna rá, szenvedélyesen, de mégis vadul.
Percek múlva elváltak ajkaink, majd lejjebb mászott, és szó nélkül nyalni kezdett. Szinte felsikítottam a hirtelen élvezetre. Szorongatni kezdtem a takarót, és Liam nevét nyögdécseltem. Csípőmet erősen fogta, hogy ne ficánkoljak, és ujjainak nyoma maradt a bőrömön.
- L-Liam.. - ziháltam. Ilyenkor általában abba szokta hagyni, de most épp ellenkezőleg cselekedett. Gyorsított, és addig csinálta, míg hangosan el nem mentem.
Zihálva feküdtem, míg ő fölém mászott, és lassan megcsókolt.
- Most én jövök - fogtam meg a vállát, hogy a hátára fordítsam, de nem hagyta.
- Ezt most ne, inkább ne szórakozzunk tovább. Most akarlak, kicsim - nyomott egy puszit a homlokomra, majd a lábaim közé pozicionálta magát. Körözött párat a bejáratom előtt, majd lassan belém tolta magát. Hatalmas méretét még nem sikerült megszoknom, így várt egy kicsit. Végig a szemembe nézett. Mi sose szexeltünk, mi minidig csak szeretkeztünk.
Lassan mozogni kezdett, ami belőlem egy szaggatott sóhajt váltott ki. Lábaimat csípője köré fontam, így mélyebben tudott lökni. Mindketten hangosan nyögtünk, és ahogy csípőjét mozgatta előre-hátra, egyre közelebb juttatott a gyönyörhöz.
Hirtelen hanyatt feküdt, és magára húzott, közben egy pillanatra sem csúszott ki belőlem.
- Te jössz, kicsim - mosolygott rám. Mellkasára borultam, s mozgatni kezdtem a csípőmet. Zihálva, nyögve feküdt alattam, keze a fenekemen volt. Köröztem a csípőmmel, s ajkaimat az övének nyomtam. Vadul csókoltam, kezem izmos mellkasán pihent, ami a heves levegővételtől gyorsan fel-le mozgott.
- Én... mindjárt.. - ziháltam, s arcomat a nyakához tettem. Megfogta a csípőmet, és alulról döfködni kezdett. Megharaptam a nyakát, majd egy hangos, férfias nyögés mellett elélvezett, ami engem is a csúcsra juttatott. Még egy kicsit mozogtam rajta, hogy az öröm teljes legyen, majd mellé gurultam. Magához húzott, és finoman megcsókolt.
- Ezek a napok voltak életem leghosszabb napjai - simogatta az oldalamat. - Soha, de soha nem akarlak elhagyni - nézett a szemembe, mire elmosolyodtam.
- Ha rajtam múlik, nem fogsz - csókoltam meg. - Szeretlek.
- Én is téged, nagyon! - súgta, majd átölelt, s egymás karjaiban aludtunk el. Ennél az érzésnél már csak az volt jobb, amikor mellette ébredtem.

~E

UI.: nézzetek be --> http://itsdirectionnhu.tumblr.com/