E-mailben érkezett, Más ölelő karjaiban (18+)

írta: Boo Dark

A hideg csípi az arcomat, a lábaim már sajognak, de azért még futok. Tüdőm már hasogat, szédülök. 

-Várj már meg.-hallottam volt barátom dühös hangját. Bőröndjeimet még szorosabban fogom és úgy rohanok Zayn háza felé.-Ha nem állsz meg most azonnal, esküszöm olyat csinálok veled, hogy 2 hónapig mozogni  sem fogsz  bírsz.-hangja még dühösebb. Hátra néztem. Kezdem lehagyni. Vagy ő lassított, vagy én gyorsítottam. 

Nem bírom tovább. A szemeimből a könny patakként kezdett folyni. Legszívesebben megálltam volna. De nem lehet. Ha megállnék az az őrölt bezárna a pincébe és felőle ott rohadhatnék meg. Nem tudom, hogy mi van vele. Megváltozott. 

Hátranéztem. Sehol senki. Kicsit megkönnyebbültem.  Nem tudom, hogy mikor kezdett ilyen állatiasan viselkedni. 3 éve mikor megismertem nem ilyen volt. Akkor aranyos, figyelmes és türelmes volt. Most már nem az. Már nem bánja, ha miatta sírok egy szex közben, miközben nekem kibaszottul fáj. Nem foglalkozik vele, ha látom más nőkkel kavarni. Nem foglalkozik vele, ha 1-2 ütése meglátszódik. 

A bőrkabátot és az alatta lévő pulcsit óvatosan húzom fel felkaromon. A karomat kék-zöld foltok díszítik. És ez csak az egyik karom. Emlékszem mikor ezt csinálta. Éppen azon volt fenn akadva,hogy a boltban az egyik férfi eladó rám mosolygott.

~visszatekintés~

A bejárati ajtót szinte betörte. A hajamat még mindig szorosan fogta, a hajhagymáim szinte sikítottak. Úgy ahogyan én is. A szememet már csípte a levegő, a sok sírástól. Fel van dagadva. 

-Mit képzelsz magadról? Hm? Ott vagyok melletted, te kis szajha és még képes vagy vele flörtölni? A szemem előtt?-a bal kezével egy kíméletlen pofon. Még jobban sírni kezdem.-Ne mert sírni.-még egy pofon. A kezeimet erősen megragadta. Éreztem, ahogyan az ereimben megáll a vérkeringés, mert éppen leszorítja azokat. Fáj. 

-Ez...fáj-zokogtam fel. Még erősebb lett. 

~visszatekintés vége~

A kapucsengőn szorosan tartottam ujjaim, másik kezemmel pedig szememet törölgettem. 

-Igen?-Perrie hangja megnyugtatott. Itthon vannak. Szipogtam egyet és minden erőmet összeszedve szóltam bele:

-Kérlek engedj be, Perrie.-megint felzokogtam. A kapu hangosan tudtomra adta, hogy bemehetek. Gondosan visszacsuktam azt, köszöntem a biztonsági őröknek és már be is futottam. A bejárati ajtót halkan csuktam be, annál inkább sírva. A bőröndjeimet leraktam, majd a nappali felé vettem az irányt és ott előtte levettem a cipőmet. A nappaliba belépve, sógornőm egyből felpattant és oda jött, megölelt. 

-Mi történt?-sóhajtott. Tudta, hogy ki volt. Tudta, hogy miket szokott csinálni. Mindent tudott. 

-Ugye nem az az őrült volt az?-bátyám hangjára mind a ketten megremegtünk. Mikor Zayn mellém ért(én még mindig sírtam) és gondosan átirányított hozzá és még szorosabban ölelt. A vállába fúrva a fejem bólogattam. Karjait még szorosabban fonta körém.-Én megmondanám, hogy "én mondtam", de nem vagyok kárörvendő. Nem akarom ezt mondani, mert az csúnya lenne.-suttogta. Elhúzódtam tőle és megtöröltem szemeimet. Jelzem hiába.-Meg is ütött?

-Többször is.-hangom remegett. Fejem felemeltem. Most vettem csak észre, hogy Zayn, Louis, Niall, Liam és Harry is itt vannak. A kanapén hátrafordultak és kérdőn néztek.-Lényelgtelen.-suttogtam. 

-Már hogy lenne lényegtelen?-csattant fel Zayn.-A húgomat veri egy két lábon járó merevedés. Komolyan hányszor is csalt már meg?-tette csípőre a kezét. 

-7 után már nem számoltam.-röhögni kezdett.-de csak annyit akartam, hogy nálatok aludhatnék? csak addig amíg nem találok lakást.

-Nem.-válaszolta egyszerűen. Mindenki meglepetten nézett rá.-Itt keresne elsőnek. Ezért. De Harrynél szívesen aludhatsz.-mutatott felé. Harry hevesen bólogatott. Elmosolyodtam. Elköszöntem tőlük és beültem Harry kocsijába. 

******************

-Felmész az emeletre, balra a második szoba a tied.-mosolygott. 

-De az a te szobád. Nekem jó a vendég szoba is. 

-Nem.-makacskodott. Sóhajtottam egyet és már felfele is tartottam. A szobájába belépve a bőröndömet leraktam az ágyra és elővettem egy "itthoni" ruhát. Már melltartóba voltam és egy farmerba, mikor hirtelen nyílt az ajtó. Lefagytam. Nem mozdultam. 

-Úr isten.-Hazz hangját hallottam meg, majd nem sokkal a kezeit végig simította a hátamon.-Én nem bánnék így veled.-hangja selymes volt. Igazán jól esett. Fejemet kicsit megdöntötte, hátulról átkarolt és elkezdte csókolgatni a nyakamat. Be csuktam a szemem és élveztem. Már rég senki nem volt velem ilyen óvatos, mint most ő. Tulajdonképpen ellenkezni akartam, de nem tudtam. Az agyam ergó totálisan kikapcsolt. 

Míg én gondolkodni próbáltam Harry hatalmas kezei felfedező útra indultak a hasamon. Megfordultam karjaiba és kezem meztelen mellkasára tettem. Mutató ujjával az államat megemelte és megcsókolt. Nyelve bejutásért könyörgött, amit meg is adtam neki. Hihetetlenül jól csókol. A kezeit térdhajlatomhoz helyezte én pedig már is ölében voltam. A bőröndömet ledobta a padlóra, éngem pedig úgy tett le az ágyra, mintha egy törékeny porcelán baba lennék. 

-Örülk, hogy ez így történt.-mondta és kicsatolta a melltartómat. Azonnal munkába is kezdtek kezei. Míg az egyiket kézzel a másikat szájjal kényeztette, belőlem pedig apró sóhajokat váltott ki. Mosolyogva végigpuszilta a hasamat. Elért a nadrágomig. Gyorsan szabadított meg a nadrágomtól és a bugyimtól egyszerre. Szemei kikerekedtek, mikor meglátta, hogy még hány hely rejti a feketés foltokat. Megrázta a fejét és végig puszilta az összeset. 

-Kérlek Harry.-nyeltem egyet. Elmosolyodott. Lábaimat széttette és már meg is érezte selymes nyelvét a csiklómnál. Felnyögtem. Hihetetlenül gyors tempóba nyalt és hirtelen felnyomta 3 ujját. Hatalmasat nyögtem és már el is mentem. Mikor kinyitottam a szemem Harry pimasz mosolyával találtam szembe magam. Megcsókoltam és a hátára fordítottam. Ellenkezni akart, de nem hagytam. Nadrágját ugyan olyan gyorsan vettem le neki, ahogyan ő is nekem, majd eldobtam a szoba másik végébe és boxeren keresztül kezdtem puszilgatni. 

-Én se voltam ilyen gonosz.-nyögött egyet. Úgy döntöttem, hogy nem húzom már többet az agyát és lekaptam róla. Egyből rámarkoltam és mély torkozni kezdtem. Nem volt kellemes érzés bevallom, de az idők alatt már megtanultam elviselni. Hirtelen fektetett maga alá. Épp nyúlt volna az éjjeli szekrényhez, mire megszólaltam:

-Nem kell óvszer. Szedek gyógyszert.-néztem rá. Elmosolyodott és ezzel a tettével együtt belém hatolt. Egyszerre nyögtem fel és karmoltam végig a hátán. Kínzóan lassan mozgott. 

-Harry belül nem...fáj-nyögtem 2 tolás között. Máris eszeveszett tempóba lökött. Én pedig rohamosan közeledtem a kiteljesülés felé.-Mind..járt.-karmoltam bele ismét htába

-Majd ha elmész karmolj bele ismét a hátamba.-nyögte ő is. Nem kellett kérnie. Szinte sikítva értem a gyönyör kapuihoz és velem együtt Harry is. Miután ledőlt mellém és gondosan betakart minket magához húzott és megcsókolt.-Nem is tudod, hogy mióta vártam erre.-suttogta miután elváltunk.-Remélem tudod, hogy soha többé nem engedlek el.-nézett rám komolyan. 

-Reméltem is.-mosolyogtam. Forró mellkasának dőlve nyomott el az álom.